Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Balits Antal: Válasz a »Még egyszer az égfölötti vizekről« cimű cikkre

744

DK. BALITS ANTAL.

tudományi ismeretek tekintetében nem múlták felül kortár- saikat, akkor még ez esetben sem következik, hogy szavaik- bán az akkori naiv, népies, vagy magyarán mondva : téves felfogás tükröződik vissza. Mert aki ilyesmit állít a szent- írókról, az úgy tekinti őket, mint bármily profán írókat, tehát teljesen figyelmen kívül hagyja azt a fontos körül- ményt, hogy a bibliai írók istenileg sugalmazottak voltak. Már pedig ezen írók, épen azon okból, mivel az isteni sugal- mazás rendkívüli befolyása alatt álltak, írásközben ·nem a saját egyéni gyarló nézeteiket juttatták kifejezésre, hanem azt, amit az Isten általuk kifejezésre juttatni akart. Az Isten pedig végtelen szentségénél fogva nem akarhatta azt, hogy az általa sugalmazott írók az ő nevében téves állításokat foglaljanak írásba. Ennélfogva a sugalmazás helyes fogalmával össze nem egyeztethető a természettudo- mányok körébe tartozó dolgokról bármily téves állítás, valaminthogy a Szentirás tévmentessége már fogalmánál fogva is kizár minden téves állítást.

Álláspontjának támogatására Hellebrontli különféle szer- zőkre és szerzők nyilatkozataira hivatkozik. Amennyiben ezek Hellebronth álláspontjának kedveznének, válaszom számukra nem lehet egyéb, mint amit Hellebronthnak válaszoltam. Abban a balhiedelemben pedig épen ne ringassa magát Hellebronth úr, mintha én kényelmetlenül érezném magamat, hogyha az általa nevezett szerzőknek szemtől- szembe kellene megadnom válaszomat. Miért is éx־ezném magamat kényelmetlenül? Hisz a vita porondján nekem valakinek, bárkinek is a neve semmit sem imponál, az én mérlegem valakinek a neve iránt semmi érzékenységgel sem bír, mérlegem serpenyőjét többé-kevésbbé csakis azon érvek billenthetik le, melyeket valaki tétele mellett felhozni képes.

Nagy meglepetésemre szolgált Hellebronth azon merész- sége, melynél fogva még X. Piusz pápát is téves nézeteinek helyeslői közé sorozni törekedett. Két körülmény támasz- tóttá benne a merész gondolatot. Az egyik az, hogy az Offi- cium Univ. Inquisitionis 1907 jul. 3-ikán kelt és X. Piusz pápa által helybenhagyott »Lamentabili sane exitu« kezdetű