Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
AZ OKRÓL ÉS AZ OKSÁGI ELVRŐL. 709 δείγμα, causa exemplaris) is; a cselekvő, vagy létesítő okot (causa efficiens), mely a változást okozza ; végül a célt (causa finalis), melynek elérésére a cselekvő ok műkő- dése irányul. Mint itt a 2. fejezetben, ugyanúgy sorolja el Aristoteles az okokat a Metaphys. I. k. 3. fejezetében : »Causae vero quadrifariam dicuntur, quarum unam quidem causam dici- mus esse substantiam et quod quid erat esse . . . ; unam vero materiam et subiectum ; tertiam autem unde principium motus ; quartam vero oppositam ei causam, et cuius gratia, bonum.« Hasonlókép Physicorum 1. II. c. 5. 9. »Universae autem nunc dictae causae quatuor in genera manifestissima cadunt: . . . materies . . . forma . . . efficiens . . . finis . . .« 1 Ellenben az Elenchorum I. könyvének 4. fejezetében 13. sz. az ismeretszerzési elvet is oknak nevezi, sőt az ott tárgyalt téves okoskodást, amelyben az előzményből oly valamit következtetnek, ami nincs abban benne, captio non-causae ut causae címen helyteleníti. Mindebből látszik, hogy Aristoteles idejében a valóság és az ismeretszerzés elvének szóbeli megjelölése bizonytalan volt s ezt a bizonytalanságot maga a nagy bölcselő sem igye- kezett megszüntetni, de a dolognak ismeretében Aristotelesnél nincs hiba vagy hiány. Schopenhauer ugyan arról vádolja Aristotelest, hogy az Erkenntnisgrundot s a Realgrundot 1 Sz. Tamás e helyhez írt magyarázatában (lect. 10.) magáévá teszi az ok fajainak Aristoteles adta osztályozását, sőt a négyféle okot a dolog természetéből is igyekszik megokolni: »Necesse est quatuor esse causas; quia cum causa sit, ad quam sequitur esse alterius, esse eius quod habet causam, potest considerari dupliciter : uno modo absolute, et sic causa essendi est forma, per quam aliquid est in actu ; alio modo secundum quod de potentia ente fit actu ens ; et quia omne quod est in potentia, reducitur ad actum per id quod est actu ens, ex hoc necesse est, esse duas alias causas, scii, materiam et agens, quod reducit materiam de potentia in actum. Actio autem agentis ad aliquid determinatum tendit, sicut ab aliquo determinato principio procedit ; nam omne agens agit quod est sibi conveniens. Id autem, ad quod intendit actio agentis, dicitur causa finalis.« ln 1. II. Physic. lect. 10.
