Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Acsay Antal: A keresztény tanítás nevelő értéke
A KERESZTÉNY TANÍTÁS NEVELŐ ÉRTÉKE. I. kereszténységnek nevelő hatását nem vonhatja két- ségbe senki sem. Abban az időben, mikor a kérész- ténység isteni Alapítója megjelen a földön, a római és a zsidó nép a világuralom megtartására, illetőleg annak az elnyerésére törekedett. A római sas hódító útjában keresztül- járja Keletet és Nyugatot, hódolásra készteti a föld kereksé- gének különböző népeit. Augustus a nagy Caesarnak öröksé- gébé lép, könnyűszerrel lesz egyedüli uralkodó a világváros Rómában. A világ központja most igazán Róma, egyesíti a hatal- mát, a gazdagságot, a tudományt és a művészetet. Ezek azonban nem arra szolgálnak, hogy életerőiben növeljék a római államot és a római népet, hanem ellenkezőleg, az erkölcsi, a lelki belső életnek háttérbe szorításával, pellen- gérre állításával és megvetésével, naponkint fogyasztják úgy az egyes embernek lelkében, mint a népiélekben az energiát, midőn a colosseum porondjain harczoló gladiátorok és a fény- űzés tobzódásában elerőtlenedett római nagyurak féktelen- kedései nemcsak napirenden vannak Rómában, hanem esz- ményül is szolgálnak. Az erkölcstelen tobzódásban elmerült Rómában jelen meg az egyszerű galileai halász, hogy meglátogassa a világ- városban élő keresztény híveit. Világ- és kulturtörténelmi
