Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története

A HERÓDES-DYNASTIA TÖRTÉNETE.

3

szerencsétlen uralkodó, kit 76-ban felesége, Alexandra vál- tott fel (76—67.). Alexandra férjének tanácsára az igen megerősödött farizeus pártot támogatta, miért is uralmá- nak ideje a farizeusok szemében a boldogság kora volt.

2. §. A Heródes-család uralomra jut.

Alig húnyta le szemét Alexandra (67.), tüstént kezde- tét vette a testvérliáború két fia : II. Aristobulus és II. Hyr- canus között. A több évig tartó harc alatt azt a szabad- ságot, melyet Mathathiás és fiai a szírek ellen oly nehezen vívtak ki, elnyelte a római fennhatóság; a Hasmonaeus- család csillaga lehanyatlott, hogy helyet adjon az idumeus származású Heródes-dynastia csillagának.

A trónöröklés joga az idősebb Hyrcanust illette,1 kit anyja már korábban felruházott a főpapi méltósággal. Meg is kezdte az uralkodást, de Aristobulus sehogyan sem egye- zett bele a dolgok ily alakulásába : haddal támadt bátyjára. Jerichónál történt a mérkőzés, s mivel az ütközet folyamán Hyrcanus seregének nagy része az ellenséghez pártolt át, Aristobulusé lett a győzelem. Hyrcanus a jeruzsálemi várba menekült, de ott kénytelen volt öccse előtt meghódolni, így jött létre a béke a két testvér között s a megegyezés Hyrcanusnak királyi és főpapi méltóságába került ; meg- tartotta azonban javainak zavartalan élvezetét.1 2 Hyrcanus uralkodása mindössze három hónapig tartott.3

A béke azonban nem volt tartós, mert az idumeai szár- mazású Antipater — a Heródes-család őse — újra felélesz- tette a test vér háborút.

E család eredetéről igen eltérnek forrásaink. Nicolaus Damascenus szerint 4 Antipater őseit a Babylonból elsőben visszatért zsidók közt kell keresnünk. E nézetnek azonban

TT“־^

1 Ant. XIII. 16, 2. XIV. 1, 3. 3, 2.

2 Ant. XIV. 1, 2. XV. 3, 1. XX. 10. — Bell. Jud. I. 6, 1.

3 Ant XV. 6, 4.

4 Josephus Flavius : Ant. XIV. 1, 3.

1*