Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Hölszky Károly: Apis argumentosa
APIS ARGUMENTOSA. 551 Ha az 1. ábra szemlélésénél a rajzlapot függőlegesnek képzeljük, akkor az két egymással átellenes sejtrendszer választófalát érzékíti. A vastagon rajzolt hatszögek vonalain a papiroslapra merőlegesen álló üres (fedetlen) sejtek falait kell képzelnünk. Ezek a hosszúsági irányukkal vízszintesen fekvő sejtek képezik a mellső sejt- rendszert. A választófalon túl (tehát a papiros hátsó lapján) ugyanilyen sejtrendszer van, természetesen ellenkező irányú szájalással, melynek oldalfalai azonban nem a mellső sejtfalak túlsó meghosszabbításai, hanem az ábra vékony vonalain tapadnak a választófal- hoz. Ez a fal maga pedig épenséggel nem sík, mint a rajz- lap, hanem minden egyes sejt fenekén három összevágó, de különböző fekvésű rhombushó\ (dülény) képződik oly- formán, hogy a sejtfenék közepe, hol a három rhombus tompaszögei találkoznak, nyúlik a legmélyebbre s ott a fenék háromlapú tompa testszöggé csúcsosodik, a rhombusok hegyesszögei már magasabb színen képeznek csúcsot az oldalfalakkal, a többi három tompaszög pedig még maga- sabbra emelkedik. A felénk nyíló sejt fenekének legmélyebb fekvésű pontja tehát o-ban (2. ábra) van, magasabb csúcs
