Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézisről
AZ EPIKLÉZISRŐL. 477 Sacerdos: Et quotiescumque id feceritis memoriam mei facietis. Erre következik a római Unde et memores-neh. meg- Jelelő szokásos anamnesis, mely után jön az epiklézis : Rogamus te Domine et deprecamur te, ut mittas sanctum Spiritum, et virtutem super hunc panem et super hunc calicem faciatque utrumque corpus et sanguinem Domini et Salvatoris nostri Jesu Christi in saecula saeculorum. Említést érdemel még e csoportban a Nazianzi szent Gergelyről elnevezett kopt liturgia, melynek epiklézisében nem a Szentlelket, hanem magát Krisztust kéri a pap, hogy változtassa át a kenyeret és bort saját testévé és vérévé. íme az epiklézis szövege : 1 י »Tu Domine voce tua sola commuta, haec quae sunt proposita ; tu coram nobis positus, perfice nobis hoc mini- sterium plenum mysteriis : insere in nobis memoriam mini- sterii tui sancti: mitte super nos gratiam Spiritus tui sancti, qui sanctificet et transferat haec dona proposita in corpus et sanguinem salutis nostrae. Et hunc quidem panem facias corpus tuum sanctum Domine Deus et Salvator noster Jesu Christe, quod datur in remissionem peccatorum et vitam aeternam illis, qui ex illo communicant. Et rursus, hunc calicem sanguinem pretiosum Testamenti tui novi Domine Deus et Salvator noster Jesu Christe, datum in remissionem peccatorum et in vitam aeternam communicantibus ex eo.« Sőt a Fiú-epiklézis még jobban kidomborodik Serapion thmuisi püspök anaforájában, amely a IV-ik századból származik (Serapion a nagy Athanáz barátja volt) s amelyet Wobbermin adott ki 1899-ben először egy Atliosz kolostori kódexből. Mert, míg a kopt anaforában említtetik a Szent- lélek is, habár az epiklézis a Fiúhoz van intézve, Serapion anaforájának epiklézisében a Szentiélekről nincs említés téve. Έτηδημηαάτο — így szól ez ősrégi könyörgés 1 2 — Jet τής 1 Renaudot I, 31. 2 Funk, Didascalia et constitutiones apostolorum (Tübingen, 1906.) II, 174. Rauschen i. m. 73. Buchwald, Weidenauer Studien 1906. I, 31.
