Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézisről

AZ EPIKLÉZISRŐL.

469

I.

1. Legrégibb írott Liturgia az ú. n. apostoli vagy Kelemen- liturgia, mely az apostoli konstituciók 8-ik könyvében van leírva. Habár ezen gyűjtemény 8-ik könyve csak a IV-ik század első felében (még a nicaeai zsinat előtt) jött létre, a benne leírt liturgia sokkal régebb eredetű. Renaudot1 ugyan azt hiszi, hogy ez a valószínűleg Antiochiából származó1 2 liturgia sohasem volt használatban, Drey3 és Probst4 azonban azt vitatják, hogy ősrégi liturgiának a leírása.

A Kelemen-liturgiában már feltalálható az epiklézis. Az Úr szavai után (ez az én testem, ez az én vérem) követ- kezik az anamnesis és ezzel kapcsolatban az epiklézis, ily módon :5

Μεμνημένοι τοίνυν τον πά&ονς αυτόν ■/.αϊ τον &ανά- τον, καί τής εκ νεκρών άναα- τάοεως, καί, της είς ονραι׳ους επανόδου, καί της μελλονοης αυτόν δεντέρας παρουΰίας, εν fi ερχεται μετά δό'ίης καί δννάμεως, κρίναι, ίώντας καί νεκρούς,καί άποδοννται εκάστι:!> κατά τα έργα αυτόν προςφέ- ρομέν σοε τφ, βαοιλεί καί ΰειΤι, κατά την αυτόν διάταξιν, τον άρτον τούτον, καί τό ποτηριον τούτο, ειχαριοτοΐντές Οοι δι αυτοί׳, εφ’ οίς κατηζίωσας

Itaque memores passi- onis ejus et mortis et a mor- tuis resurrectionis atque in coelum reditus ; necnon se- eundi adventus, quem idem facturus est, in quo cum gloria et postestate veniet judicare vivos et mortuos et reddere singulis juxta opera eorum, tibi regi ac Deo panem hun נ et calicem hunc off eri- mus, secundum constituti- onem ejus, gratias tibi per eum agentes, quia nos dignos habuisti, qui staremus coram

1 Renaudot, Liturgiarum Orientalium collectio. (Editio Il-a correctior.) th. 1. p. X.

2 Daniel, Codex liturgieus (Lipsiae 1853) t. IV. p. 45. n. 1.

3 Drey, Neue Untersuchungen über die Constitutionen und Canones der Apostel. (Tübingen, 1832.) 132—137. 1.

4 Probst, Liturgie der drei ersten christlichen Jahrhunderten. (Tübingen, 1870.) 231. 1.

5 Migne, Patr. Graec. t. I. 1103.