Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Végh Kálmán Mátyás: A káplán

A KÁPLÁN.

43

káplánoknak (capellani). 1 Nagyon természetes azonban, hogy szt. Márton rövid köpönyegét odahaza a rendesen épített templom vagy kolostor valamelyik oldalhajójában, fűiké- jében tartották a többi egyházi kincsekkel együtt, mely- nek neve lassanként szintén capella, kápolna lön a benne őrzött kincs után; ez a név utóbb a templomok többi, isteni- tiszteletre rendelt melléképületeire és helyiségeire (Bakács- kápolna) is átszállóit és mai értelmét nyerte világszerte, a kereszténység terjedésével együtt haladva. így keletkez- tek azután a birodalom fővárosai körül, messze eső, úri birto- kokon kisebb templomocskák, melyek kápolnáknak nevez- tettek és a bennök működő papok káplánoknak, capella- nusoknak. Feljegyzésre érdemesnek tartom, hogy egy közép- kori iratban szt. Lukács »Capellanus B. Mariae Virginis« 1 2 névvel illette tik, vagyis ő volt a világ első káplánja ; e tisz- tét alighanem azon Szűz Anya képtől nyerte, melyet a legenda neki tulajdonít.

2. A fejedelmi, udvari káplánok.

A dolog természetéből folyik, hogy a kereszténnyé lett fejedelmi személyek, mihelyt a barbár szokásokat el- hagyták és a cézárok mintájára rendezték be udvarokat, külön imaházakat is állítottak palotáikban, melyekben eleinte az ország főpapja tartotta az istenitiszteletet, utóbb pedig a külön ide kinevezett pap. Eusebius Vita Constan- tini című művében (3, 48.) már felemlíti, hogy Nagy Kon- stantinnak és utódainak palotáiban külön imaházak voltak, melyben a császárok és családja, majd udvari személyzete ájtatoskodott ; ez imaházak későbben pompás templomokká fejlődtek és palota-kápolnák, udvari kápolnák névvel illet- tettek (capellae palatii). Hogy azután e kápolnáknak külön papja, majd papsága is volt, udvari káplánja, clerus pala1 Du Cange: Glossarium med. et inf. lat. sub versu capa S. Martini, kinek forrásai: Walafr. Strabo : De reb. eeel. c. 31. ; Hono- rius August: Sermo de S. Mart. ; Gemma Animae c. 128.

2 V. Ö. Du Cange i. h. s. v. capellanus.