Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
356 DE. JEHLICSKA FEEENC. helye, ez pedig az ökonomika. A modern ember ugyanis fétis-imádó,1 az ő fétisé a tőke. A vallási fetisizmus a fej bálványainak hódolt, a gazdasági pedig a kéz alkotásait imádja, a termelt javakat és az azok felhalmozódásából eredő tőkét. A tőkés termelésrendszernek megvan a maga titok- zatossága, megvannak a maga rejtett törvényei, melyek a társadalom fölött uralkodnak s annak sorsát intézik. Amíg az ész ezen törvényeket fel nem fedezi, addig az emberek tehetetlenül állanak velük szemben. A kapitalizmus által okozott nyomor állandó forrása az emberek túlvilági vágya- kozásainak, illúzióinak. E nyomor — mint láttuk — Feuer- bachnál is forradalmi érzés volt, de korlátáit csak a gondolat világában törte szét. Ezen illúziónak véget kell vetni. Meg kell szüntetni itt e földön a nyomor okait, egyenlőkké kell tenni az embereket vagyonilag is. Akkor aztán be lesz tömve a teogonikus kívánságok forrása. A kommunizmus, mely megvalósítja az emberek boldogságát, a vallás sírásójává lesz, a kapitalista termelő- és csererendszerrel együtt kihal majd a vallás is. Amint tehát Feuerbach a maga antropologikus kriti - kájával véget vetett a fej alkotta isteneknek, épen úgy fog majd a nemzetgazdaság kritikája, a Marx-féle »Kapital« véget vetni a gazdasági fétisnek, a vallás utolsó maradvá- nyának. Mert a »Kapital«-nak célja felderíteni a tőkés tér- melés titkos törvényeit s megmutatni az útat a kollektív termelő- és cseremód, a kommunista társadalmi berendezke- dés felé. Ezáltal az ember egyrészt megszabadul az isme- rétién hatalmaktól való aggodalom érzetétől, másrészt pedig már itt talál módot vágyainak kielégítésére. A vallás a nép ópiuma, kábító szere. Alomba és rab- szolgaságba ringatja. Azért a vallás kritikája az elkábított embert kijózanítja. így aztán az ég kritikája átváltozik a föld kritikájává, a vallás kritikája a jog kritikájává, a teológia kritikája a politika kritikájává.1 2 1 Marx, Kapital, I. köt., V. kiad. 59. 1. és egyebütt. 2 V. ö. Fr. Mehring, u. o.
