Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Végh Kálmán Mátyás: A káplán
A KÁPLÁN. 341 tőin kívül kevesen olvasnak át, pedig ez az ősforrása a lelki- pásztorkodástan szentmiséről szóló részének. Ilyen becsesek a Breviarium rubrikái is a Pars Hiemalisban. Az említett 1779/1844-ik évi statutum bár megszűnt lényegében, de érvényben van ma is az a rendelkezése, mely a hazai jog tanulmányozását sürgeti. Ha megfogadjuk, nagyon sok hasznát vesszük a mai, szélhámos világban. Ezt követi a többi más tudomány, aminek igazi értékét akkor fogja megbecsülni mindenki, ha a középosztály köré- ben forogva a mindenoldalú felületességet, de itt-ott világi tudósoknál az alaposságot tapasztalván, az ember verseny- képesnek érezi magát. Véleményem szerint ma nem a trans- cendentális theologiai subtilitásokra, hanem szaktudomá- nyunk tökéletes elsajátítása és begyakorlása után a minél szélesebb körű ismeretekre van szüksége a papnak, kivált a lelkipásztori életben. Az így képzett pap tudományos értéke véleményem szerint sokkalta több a tudori diplo- máknál; olyan fa ez, melynek erős gyökérzetéről sarjadt izmos törzsébe ,a szent tudományokba, minden nemes gyümölcs be van oltva. Olyan mesterség ez, amit érdemes kitanulni. A káplánok, amint az összetett javadalmú papok, szintén kötelezve vannak a residentiára. Az egri főegyház- megyében az idé vonatkozó s az 1880-ik évi VIII. számú körlevélben közzétett statutum így szól: »Quia contigit saepe capellanos inscio parocho abesse, quod in disciplinae, debitae subjectionis et ecclesiarum detrimentum vergit ; hanc inobedientiam et discordiae fomitem compescere volen- tes, statuimus, ut capellani nunquam, nisi prius monito et annuente parocho discedant. Sed vero ut ultra triduum abesse possint, licentia a Nobis petenda erit, quam non secus daturi sumus, nisi Nobis propositam discedendi necessitatem iustam, legitimamque compererimus.« »Diligenter legant, ediscant!« »Amor lectionis et sanctae solitudinis«, nem pedig a vizitelgetés, olcsó, kávéházi politika, vadászgatás és aranyér, köszvény csináló, evő, ivó üldögélés a pap teendője, mint a fentebbiekből kitetszik (1320/1824. stat.). »Cella continuata
