Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Végh Kálmán Mátyás: A káplán
A KÁPLÁN. 329 minden ismertető jele föllelhető benne. (V. ö. Müller: Moralis. 1887. I. köt. 316. 1.) Sokkal tisztábbnak és derül- tebbnek, helyesebbnek tartom tehát Demkó kanonok eme nézetét : ». . . Quantum ad reliqua munia refert, utrum eis per decretum eppi generaliter (pedig ezt az összes jogá- szók elismerik a mai, egyházi viszonyok között) committatur cura animarum et administratio Sacramentorum, an vero■ ita mittantur in curam animarum, ut quasi in continua dependentia a parocho suo in singulis casibus, in quibus requisiti fuerint vel a parocho vel a parochianis, operam suam subsidiariam praestent. Si prius,1 procul dubio ad universitatem causarum delegati sunt; proin absque speciali delegatione sui parochi, etiam valide matrimonns assisterei, possunt, necnon subdelegandi potestate pollent. . .« Ugyan- ezen véleményen vannak Reiffenstuel, Bouix, Schöpf, Ginzel stb. Concil. Coloc. 1863. 2. c. 7. Félreértés elkerülése végett azonban szükségesnek látom megint megemlíteni, hogy a. most tárgyalt joghatóság is bár rendes,de subordinált és nem coordinált; vagyis ha a plébános maga akar esketni״ a káplán teret köteles neki engedni, esetleg még akkor is״ ha — bár ez sajátságos lenne — már az oltárhoz kiment. Máskülönben pedig, ha a plébános nem szól, eo ipsa eskethet a káplán, mert jogi elv : »Qui tacet, cum loqui debuisset (et potuisset) consentire videtur«. Lehet különben a káplánt nem »ad universitatem causarum« is küldeni, hanem csak p. o. prédikálni, gyón- tatni, hitoktatónak, ez esetben a házasságnál nem assistál- hatnak juro ordinario. (Congr. Concil. Richte rnél, Conc. Trid. 229. n. 49., 50., 52., 54., 55. és Analecta Jur. Pontif. 1. c. 992. 996 ; Reiffenstuel: Jus can. I. 4. tit. 3. n. 83. sk. ; Leurenius, Forum beneficial. P. I. c. 3. n. 134. ; XIV. Bene- dek : De synod. dioeces, c. 13. c. 23. n. 1., 3. ; Schulte : 1 Kétségtelen tény, hogy midőn valaki önálló lelkipásztorrá neveztetik ki akár administrator, akár plébános alakban, külön joghatóságot sehol nem nyer hazánkban, tehát az első, káplán! kinevezésben már benne van minden »in radice ; »territorialis «-sá a különféle alkalmazáskor válik.