Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

282

NYÖG ÉR ANTAL.

Ha szomorú nem volna az ily gonoszság tapasztalata, valóban mosolyogni kellene a magyarázat e módja, ez eljárás fölött, amellyel Renan könyvének olvasóit együgyüvé akarja tenni.

A föltámadás hitének megalkotójául olvasói elé egy az elmeháborodottságig rajongó asszonyt állít, akinek be nem számítható beszédét gyámoltalan babonás tanítványok kap- ják föl ; emitt meg bormámoros emberek kábultságával magyarázza ki az emmauszi megjelenést.

Sajátszerű elvakultsága ez az ilyen mindenképen tagadni «׳karó embernek. Elvakultsága azért, mert nem akarja belátni azt, hogy ez evangéliumi leírásokkal épeszű ember előtt nem lehet így elbánni. De lássuk, miként ír azokról a további megjelenésekről, amelyek a Jeruzsálemben bezárkózott após- tolok szemeláttára történtek ? »Az éj — mondja Renan — már teljesen beállott. Mindegyik közölte a reáhatott benyo- másokat és azt, amit beszélni hallott. Az általános hiedelem már most az volt, hogy Jézus csakugyan föltámadott. Midőn a két tanítvány belépett, azonnal elbeszélték nekik Péter látományát, ezek pedig mindazt, ami velők Emmauszban történt. Mindnyájoknak képzelődése ezáltal igen fölcsigá- zottá lett. Az ajtó bezárt vala, mert féltek a zsidóktól. A csend e gyülekezetben némelykor igen mély volt, minden legkisebb, véletlen zörej az általános várakozás értelmében (hogy t. i. Jézus meg fog jelenni) lön megmagyarázottá. Az általános csend egyik pillanatában a jelenlevők arcát gyenge fuvallat érintette.

Ily határozó pillanatokban egy kis légvonat, megrez- zenő ablak, véletlen moraj örökre elhatározza a népek hitét. Abban a pillanatban, amelyben a lég suhogása hallatszott, gondolták, hogy hangokat is hallanak, némelyek közülök azt állították, hogy hallották e szót: béke, amellyel Jézus rendesen üdvözölni szokta őket. Nem volt tehát többé kétség, hogy Jézus jelen van, ott van a gyülekezetben. E képzelő- dést annál könnyebb volt elfogadni, minthogy Jézus igéré, hogy ahol az ő nevében egybegyűlnek, ott ő is közöttük leend.