Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

URUNK FÖLTÁMADÁSA

261

megtenni iparkodtak, hogy ez eseményt illetőleg csend legyen; a papi fejedelmek ugyanis — »egybegyűlvén a vénekkel — tanácskozásuknak következésében sok pénzt adának a katonáknak, mondván : Azt hireszteljétek, hogy tanítványai éjjel eljöttének és ellopák őtet, midőn mi alud- nánk. És ha ez a főtisztnek fülébe mégyen, mi elhitetjük vele és benneteket minden felelet terhétől megmentünk. Ök pedig a pénzt elvevén úgy cselekedének, amint tanítva valának. És ezen hír elterjede a zsidók között mind e mai napságig.«1

A főtanács ez eljárását eléggé megbélyegezte és minden szavahihetőségéből kiforgatta már sz. Ágoston, amidőn efelől így ír: Ö szerencsétlen álnokság ! Alvókat hívsz tanukul ? 1 2

Az őrök eme futásáról szóló megírás egyedül csak Szent Máté evangéliumában van meg s a többi három nem említi meg. Ennek oka igen könnyen érthető. Érteti ezt maga az evangéliumi szakasz, ahol sz. Máté megjegyzi, hogy e hír elterjedett volt a zsidók között még az ő evangéliumának megírásának napjaiban is. Micsoda hír ? Talán az, hogy az apostolok ellopták Krisztus holttestét a sírból ? Maldona- tus a sz. Máté evangéliumához írt Commentariusában néhány auctort megemlít, akik e lopás hírét gondolják elterjedettnek a zsidók között, azonban e kitűnő exegeta fejtegetésének végén 3 így ír : »Nem az alvó őrkatonák mellől történt holttest ellopásának a híre, mint inkább annak az álnok gyávaságnak a híre terjedett volt el a zsidók között, hogy a főtanács a templom pénzén vesztegette meg a sírt őrző katonákat abból a célból, hogy hazudják Krisztus holttestének ellopását.« Ezt az álhíresztelést tekintetbe vévén, igenis érthető, hogy miért egyedül csak sz. Máté evangélista írja ezt meg, míg az utóbbi három hallgat erről ? Hiszen jól tudjuk, hogy az evangéliumok megírására mindig bizonyos

1 Máté, 28, 12—15.

2 In Psalm. 63. v. 7.

3 Maldonatus Comment. in Math. C. 28. v. 15.