Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
NYŐGÉR ANTAL. védés, a túlvilágon pedig kárhozat; tehát béke, boldogulás se itt a földön, se ott a túlvilágon. Az áruló, a bérért ámító nem adván semmit a felsőbb, az örök jutalomra, megteszi tudatosan aljas cselekményét, de tudja azt, hogy úri mód vár reá itt életében e tetőéért, ezt értjük ; ámde az apostolok mit sem kaptak a föltámadt Krisztus hirdetéséért e földön, hazugság, csalás esetében tehát mit sem reményelhettek volna ezért a túlvilágon, sőt inkább itt is fokozottabb kínokat várhattak. Képes-e erre az emberi természet ? Lehetetlen. Hiszen tetteiben jót keres magának mindig az ember és soha rosszért, boldogtalanságért nem cselekszik. lm, tehát ha az apostolok nem tudták, hogy Krisztus valóban föltámadt, vagy pláne azt tudták, hogy nem támadt föl és álnokúl mégis mindig ezt hazudták, akkor ez esetben őbennök igazán meg kell csodálni azt a valamit, hogy ők teljesen kivételek az általános természetes törvény alól s azt kell mondani, hogy ők a bol- dogság vágya nélkül szűkölködtek. Azt kellene mondani, hogy őnekik tizenhármaknak oly természetük volt, amely késztetően ragadta őket, hogy tetteikben, tetteikkel tuda- tosan egyenest a boldogtalanságért cselekedjenek. Ámde ez képtelenség, ez lehetetlen, nagyobb még annál is, mintha valaki azt mondaná, hogy rendes kókuszpálmáról sarjadzott tizenhárom kókuszpálma az ugyanegy fajroko- naitól eltérően, sőt megfordítottan gyümölcsöt hozó lomb- jait a földbe mélyeszti, míg gyökereit a levegőég magasába terjeszti széjjel. Ez a kókuszpálmával a természet rendje szerint nem történhetik meg: ámde ennél még kevésbé történhetett meg az, hogy az apostolok az általok jól ismert hazugságért boldogtalanságot keressenek itt e földön és a túlvilágon. Oly körülmények között, mint amilyenek között az apostolok Krisztus föltámadását hirdették, észszerűen az emberi természet követelménye szerint azt kell mondani,, hogy e hirdetményök valóban igaz és hogy ők a magas, a végtelen boldogság vágyának erejétől ösztönzötten és igaz, meggyőződéssel hirdették a Krisztus föltámadását. 258
