Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története

A HERÓDES-DYNASTIA TÖRTÉNETE.

245

Eközben újból megnősült : elvette Simon főpap leányát, Mariammét, kitől Herodes nevű fia született. Az említett nőkön kívül még hót felesége volt: a szamariai Malthace, gyermekei: Herodes Antipas, Archelaus, Olympias; Kleo- patra, fiai : Herodes és Philippus ; Pallas, fia Phasael; Phaedra, leánya Roxelane; Elpis, leánya Salome. Másik két feleségének nevét Flavius nem említi; ezektől, úgy látszik, nem voltak gyermekei. A megölt Mariamme két fiát : Alexandert és Aristobulust Rómába küldte, »ut salu- tarent Caesarem« és tanulmányaikat a birodalom közép- pontjában folytassák. Augustus igen kegyesen fogadta a hercegeket, Pherorast pedig, Herodes testvérét, megtette tetrarchának.

Külsőleg tehát fényes volt a 20—14-ig terjedő korszak, annyira, hogy bátran összehasonlítható a zsidó nép bármely fényes korával, dacára a római fönnhatóságnak. Bensőleg persze sok volt a bomlás ; a nép csak kelletlenül tűrte a félig pogány uralmat s egy Herodes vasmarka kellett, hogy a forrongó elemek lázongását megakadályozza.

III. korszak (13—4.).

Az a családi villongás, melyről már előbb megemlékez- tünk, véget ért ugyan, de mintha Mariamme véres árnya nem nyugodott volna, a viszály folytatódott fiaiban : Alexán- der- és Aristobulusban, kiket atyjuk Rómából, Asinius Pollio házából hazahozott. Alattvalói lelkesedéssel fogadták a két testvért, Herodes is ekkor még kellő tiszteletben tartotta őket; Aristobulusnak Berenicét (Salome leányát), Alexán- dernek pedig Archelaus kappadociai király leányát, Glaphyrát adta nőül.

Mindenki szerette a két herceget, csak Salome és gonosz társai gyűlölték Mariamme fiait, kik viszont gyűlölték anyjuk gyilkosait. Pheroras és Salome folyton áskálódtak a két testvér ellen s Herodesszel el akarták hitetni, hogy e fiai részéről nagy veszély fenyegeti. Azzal is vádolták őket, hogy anyjuk haláláért bosszút forralnak és a kappadociai királytól segítségben részesülnek. Herodes kezdetben nem