Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története
A HERÓDES-DYNASTIA TÖRTÉNETE. ׳239 Augustusszal való ügye váratlanul szerencsés kibonyo- lítást nyert Rhodusban találkozott a császárral (30. tava- szán), hol merészen előadta a tiszta tényállást, sőt még dicsekedett is Antonius barátságával; bizonyára nem másért, mint hogy meggyőzze Augustust, mily hasznos az ő barát- sága a rómaiaknak is. Augustus nem állt rajta boszút, sőt, megerősítette királyságában. Midőn pedig ugyanazon év nyarán Augustus Szírián keresztül Egyptomba vonúlt, Herodes gazdagon megvendégelte, katonáinak pedig élelmi- szereket és ivóvizet szerzett; majd Egyptomban is tisztel- gett nála. Hűségének jutalmául Augustus visszaadta neki azon részeket, melyeket Kleopátra tőle elvett, s ezeken kívül, országához csatolta Gadarát, Hippost, Samariát, Gazát, Anthedont, Joppet és Straton tornyát ; majd miután Varus megsemmisítette a garázdálkodó rablócsapatokat,, megnyerte Trachon vidékét, Bataneát, Auranitist, tíz év múlva pedig a Trachon és Galilaea közt elterülő vidéket is״ Az Egyptomból visszatérő Augustust Herodes hálábóL Antiochiáig kisérte. (30.) Midőn Herodes Rhodusból országába visszatért, Alexán- drát és Mariammét maga iránt igen elkeseredett hangulat- bán találta. Nem ok nélkül gondolták, hogy Herodes őket nem biztonságuk végett tartotta őrizet alatt, hanem hogy kettőjüket ártalmatlanokká tegye. Mariamme megnyerte Sohemus nevű őrét, kinek Herodes hasonló parancsot adott,, mint egykor Josephusnak. Sohemus most már nem teljesí- tette oly pontosan Herodes rendeletéit mint azelőtt, sőt Herodesnek eme parancsát is elárulta. Kypros és Salome pedig folyton vádaskodtak Mariamme ellen, mivel látták, hogy Herodes a szeretet és gyűlölet közt ingadozik. Mariamme »cetera pudica et inviolatae fidei, innatam habebat muliebrem quandam morositatem, ... ita ut non habita regiae potentiae ratione, non raro contumeliosius feum tractaret: quam tamen ille dissimulanter et moderate ferebat«.1 Végre azonban hatottak Herodesre anyjának éa 1 Ant. XV. 11.
