Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Hellebronth Miklós: Még egyszer az égfölötti vizekről
228 HELLEBRONTH MIKLÓS. 4. fura és naiv ellenvetésekkel élek (i. h. 639. L). Igazán ? ! S vájjon mire alapítja dr. Balits ezen megsem- misítő ítéletét ? Egyesegyedül az ינפ־לע עיהר ׳ישה általa adott értelmezésére. De hát helyes-e ez az értelmezés ? Pás mérne, il s’en faut de beaucoup. Igaz, hogy az ינפ־לע hasonló vonatkozá- sokban mindig annyit jelent, mint valaminek »színén«, »felületén«, de épen azért nem mindig annyit, hogy valami »fölött«, hanem néha annyit is, hogy valami »alatt«. így pl. Gen. 1, 2 helyesen fordítja a Vulgata : »super faciem abyssi«, »super aquas«; de már a kérdésben levő helyen Gen. 1,20 szintoly helyesen adja vissza az eredeti szöveg értelmét midőn így fordítja: »sub firmamento coeli«. Amennyiben t. i. a szentíró az égboltozatot mint szilárd boltozatot kép- zelte, annak színe, felülete az ő, mint beszélő álláspontjából csak alsó, a föld felé néző, látható oldala lehetett. S így értei- mezte e helyet, mint már jeleztem, Gesenius, akitől bizo- nyára senki sem tagadhatja meg azt a finom nyelvérzéket, amelyet egy nyelvvel való hosszas tudományos foglalkozás adhat meg valakinek. De ugyanígy értelmezi azt Tappehorn, akinek viszont orthodoxiája áll minden gyanún felül (Erklä- rung der Genesis. II. Ausg. S. 44.) : »Die Übersetzung des ׳פ־לע ׳ר ׳ש,ה mit sub firmamento coeli, ■κατά το στερέωμα τ. ονρ., entspricht zwar nicht genau der hebräischen Anschauung (= an dem Angesichte, an der der Erde zugekehrten Seite des Firmaments), ist aber dem Sinne nach richtig.« »Az »ég erőssége« עיקר alatt itt természetesen a coelum aéreum, a légkör értendő, — mondja dr. Balits — minthogy a madarak csakugyan a légkör színén, felületén röpködnek, a levegő ugyanis láthatatlan lévén, minden rétege annak színét, felületét is képezi« (636. 1.). Helyes ; de hát, kérdem, kinek az okoskodása ez : a szentíróé-e, vagy dr. Balitsé ? így gondolkozott-e tényleg a szentíró, midőn kérdéses sza- vait leírta ? az a szentíró, aki előtt ha valaki dr. Balits ezen magyarázatát tolmácsolni akarta volna, minden sugalmazott- sága mellett is bizonyára csodálkozva azt kérdezi ןמ אוה quid est hoc ? Sőt többet mondok, maga a tolmács is kétség