Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Hellebronth Miklós: Még egyszer az égfölötti vizekről
224 HELLEBRONTH MIKLÓS. tása lenne; mindazon tételek Loisy, Houtin s a többi moder- nisták tévelyei. S hogy a józan, mérsékelt új irány a legfelsőbb helyen sem talált ellenzésre, világosan kitűnik X. Pius pápának Le Camus püspökhöz, az új elvek egyik képviselőjéhez 1906. január ll־én irt elismerő és buzdító levele (v. ö. Peters, Papst Pius X. und das Bibelstudium, 1906. S. 46. ff.), amely- ben nemcsak a Loisy-féle szélsőségek elítélésére talál szava- Lat, hanem megrója az ultrakonzervatív, minden újítástól rettegő irányt is. A levél eredetileg olasz nyelven íratott; a szóban levő helynek Peters által az eredeti mellett közölt szószerinti német fordítása a következő : ». . . geziehmt es sich ebenso, die Stellung derjenigen zu missbilligen, die auf keine Weise wagen, mit der bis vor kurzem herrschenden Schriftexegese zu brechen, auch wenn unter Wahrung der Unversehrtheit des Glaubens der weise Fortschritt der Studien sie einlädt, es herzhaft zu tun.« Míg tehát, mint már említém, az új irány a külföldön napról-napra örvendetesen tért hódít, addig idehaza mit tapasztalunk ? »Csak a hiányos tájékozottság foghatja rá a szentiróra, hogy a firmamentum fölötti vizek alatt a coelum sidereum, vagyis az égboltozat fölött levő fantasztikus vize- két értett, holott ott vannak szintén a firmamentum körébe tartozó coelum aéreumnak valóságos vizei a felhők.« »Mint- hogy pedig tudvalevőleg az égboltozat fölött vizek nincsenek, de igenis vannak a levegő égen, t. i. a felhők, azért a Szentirás józan értelmezője a 148. zsolt. 4. versének az »ég fölött« kifejezésében nem az égboltozatot, hanem a levegőeget ért- heti csak.« Ha nem mondom is, a használt éles kifejezésekről a szíves olvasó bizonyára észrevette, hogy e szavak dr. Balits tollából származnak. Ö irta azokat a Hittudományi Folyóirat 1907. évf. 635. és 637. lapjain. Azok előtt, kik e vitát figyelemmel és érdeklődéssel kisérik, bizonyára nem ismeretlen a dr. Nikel neve, s »Genesis und Keilschriftforschung« 1903-ban megjelent kiváló mun- kája. Ennek 75. lapján ő így ir : »Dass er [der hl. Schrift-