Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Irodalmi értesítő

204

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

nemzeti egyház, mely azonban igen keveset különböznék a protestáns felekezetektől. Végül negyven lapon fejtegeti szerző s megjelöli azokat a határokat, amelyeken belül a ki- nyilatkoztatott hit sérelme nélkül reformokra törekedni szabad s ezzel a tizenegyfejezetes mü bezárul.

Commer könyvét mind a két táborban nagy érdeklődéssel forgadták. Vele egyérzelmú hívei elárasztották szerencse- kivánataikkal bátor fellépéséért, de nem hagyták annyiban a dolgot Schell hívei sem s a rendelkezésükre álló lapokban (mint az Arbeiter Zeitung, Leipziger Neueste Nachrichten, Neue Freie Presse, Münchener Allgemeine Zeitung etc.) s folyóirataik hasábjain (mint a Renaissance, Das zwanzigste Jahrhundert etc.) valóságos hadjáratot indítottak ellene, miközben gyakran minősíthetetlen jelzőkkel illették. Eköz- ben dr. Hennemann kiadta Commer leveleit, melyeket az 1885—1897-ig terjedő időközben Schellhez intézett, azzal a célzattal, hogy Commert ellenmondásba hozza önmagával. A hírlapi csatározások folyamán nagy megdöbbenést okozott a reformkatholikusok körében X. Piusz pápának előbb említett, Commerhez intézett levele, mely nyíltan elítélte az ő mozgal- mukat, Commert ellenben pártfogásába vette. Ez a levél kifogásolta Schell híveinek amaz akcióját is, hogy Schell tiszteletére emlékszobrot akarnak állítani ; a pápa — Commer értelmezése alapján — az Egyház és a Szentszék ellen irá- nyúló tüntetést látott ebben a mozgalomban. A Schell- emlékbizottság azonban igazolta magát. 1906. júl. 16-án felíratott intézett Merry dél Val bíboros államtitkárhoz, melyben kijelentette, hogy a tüntetés szándéka távol áll tőle ; a síremléket — mert csak erről van szó — az elhunyt Schell barátai, tanítványai s tisztelői csupán mint kegyeletük jelét akarják felállítani. Az államtitkár ezt a magyarázatot a pápa nevében elfogadta s ezzel az ügy elintézést nyert.

Commer ezalatt művének második kiadását rendezte sajtó alá s az a folyó év elején napvilágot is látott. A munka, mely terjedelemben az első kiadásnak több mint kétszeresére növekedett, lényegében azonos tartalmú az első kiadással. Szerkezeti tekintetben azonban változáson ment keresztül.