Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ197 nagyobb sajnálkozással tudjuk meg később majd, hogy ezeknek az állásoknak birlalói ma, száz év után is úgy vannak fizetve, mint első elődeik voltak, pedig ma egészen más a pénz értéke. A százéves történetet két időszakra osztja a szerző, melyeknek mesgyéje a szabadságharc. Az első időszak Kőszeghy intézkedésein kívül főkép a nagy Lonovics alko- tásait tartalmazza. Megismerkedünk ott papnevelőintéze- tünk tanrendjével, tanítási nyelvével, tankönyveivel, tan- ügyi igazgatásával, tanáraival, ezek képesítésével, eljárá- sával, fizetésével s egyéb sorsával. Gyönyörködve veszünk tudomást a papnevelő működő- és olvasóköréről, vagyis a papnövendékek önképzőköréről, mely 1842-ben alakult. Egyidejűleg Csanádi papnövendékek és papok tanulnak a pesti egyetemen, a Pázmáneumban és az Augustineumban, a bölcseleti folyam hallgatói pedig Egerben. A szabadságharc kezdetével előtérbe lép hazafiúi érdeklődésünk és mohón olvassuk a részleteket a Temesváron mint legjelentősebb várban s környékén lefolyó eseményekről, a papnövendékek- nek és papoknak katonáskodásáról, a lelkes honfiakat ért kellemetlenségekről és büntetésekről s a munkásélet med- rébe való sajátos, szomorú visszatámolygásról. Ezt a feje- zetet a papnevelőintézet templomának és épületének törté- nete zárja be. A második időszak a mai állapot kialakulásának törté- nete, a három Sándor püspök : Gsajághy, Bonnaz és Dessewffy alatt. Amit a Szcitovszky János ־ hercegprímás összehívására és elnöklete alatt 1850-ben tartott magyar püspöki tanács- kozás után a magyar és osztrák püspökök Bécsben 1856-ban tartott közös tanácskozáson elhatározott s az ennek alapján 1858-ban kiadott Thun-féle rendelet lehetővé tett, azt a Csanádi papnevelőben a szentéletű Csajághy Sándor nagy buzgalommal és körültekintéssel megvalósítani törekedett. Bonnaz Sándor alatt 1878-tól módosítási törekvések támad- tűk s ezek folytonos növekedtével igen jelentős változások állottak be alatta és Dessewffy Sándor alatt. Mindezek mozgalmasan, élénken vonulnak el szemünk előtt. Szép
