Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Irodalmi értesítő

194

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

adott tájékoztatással, e mellett tanította és irodalmilag művelte az ágazatos hittant ; az erkölcstant és lelkipásztor- kodástant évek óta tanítja, mind a kettőt irodalmilag, mint a »Havi Közlöny« legtermékenyebb munkása nagy arány- bán műveli, a lelkipásztorkodástant a jelen kor szükségletei- hez képest tökéletesítette és saját tanintézetében minta- szerűvé tette, e tudomány egyetlen részletét el nem hagyva, sőt még az egyházi zene és ének művelésében is a vezér- alakok elsői közt működve ; az egyházjogot nagy jogászi elmére valló irodalmi dolgozatokban és ügyvédi működésben képviseli, az egyháztörténelemből pedig magyarra ültette Knöpfler kitűnő munkáját. A papnevelés és főkép a pap- képzés ügyét a Csanádi papnevelőben mint egyik legjelen- tősebb tényező a tökéletesség magas fokára jutni segítette. A Csanádi papnevelőintézet történetének jórészét előbb megcsinálni igyekezett, mielőtt e történet megírásához fogott volna.

Ily készültséget látva, a boldogult Dessewffy püspök a legnagyobb bizalommal tette meg azt az intézkedést, hogy kedvelt papnevelőjének történetét Kováts Sándor írja meg s az eredmény elé a legnagyobb várakozással tekintett mindenki, aki ismeri a szerző személyét.

És nem csalatkoztunk. Kitűnő művet kaptunk, mely mintául szolgálhat arra, mikép kell papnevelőintézeteink és papnevelésünk történetét megírni.

Az előttünk levő munka, amidőn címéhez képest tör- ténete a most fennálló temesvári papnevelőnek s a Csanádi papképzés- és papnevelésnek, egyúttal tájékoztat általában hazai papképzésünk és papnevelésünk ügyéről, sorsáról, fejlődéséről, egyrészt a más egyházmegyékkel való sokszoros kapcsolat miatt, másrészt mert nálunk a papnevelés ügye egyöntetű volt, míg az úgynevezett királyi helytartótanács hatáskörébe tartozott. Továbbá a szerző e művével sok adatot szolgáltatott a Csanádi egyházmegye, Temesvár város, sőt hazánk és egyházunk történetéhez. És midőn elénk tárta a távoli és közelebbi multat szinte egész a tegnapig, útmuta- fásokat adott a további teendőkre. Hogy a szerző művének