Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Mihályfi Ákos: A pápaság socialis feladatai

170

VEGYESEK.

segíteni akar embertársának, a társadalom minden rétegé- nek minden anyagi, erkölcsi és lelki baján.

Ki kell fejlesztenünk a socialis erényeket : első sorban az igazságosságot és a kivételt nem ismerő, mindenkire kiterjedő felebaráti szeretetet, melyeken az egész socialis kérdés megoldása megfordul, az irgalmasságot, de annak a mai viszonyoknak megfelelő gyakorlását, azt az áldozat- készséget, amely szellemi és anyagi javaink arányában érzi magát kötelezettnek, hogy a társadalom, a közjó érdekében munkálkodjék.

A socialis érzék és socialis erények egyesülve a pap buzgóságával és apostoli lelkületével, képezik a biztos, szilárd alapot, melyen a lelkipásztor tevékenysége megindulhat.

Magának a socialis tevékenységnek körét egy rövid előadás keretébe beleszorítani nagyon nehéz volna. Itt csak a főbb körvonalakra akarok rámutatni.

Mindenki előtt ismeretes, hogy korunk egyik legnagyobb hatalmassága az újság, amely nemcsak országok sorsát intézi, a kormányrudat irányítja, a politikát befolyásolja, minisztériumokat buktat, háborúkat idéz elő vagy hárít el, hanem amely az embertömegek gondolkozásmódját, meg- győződését és világnézetét is befolyásolja, sőt a legtöbb esetben irányítja. A sajtó az emberiség egyik legfélelmete- sebb hatalma, mint mondhatnám a természetben a tűz, amely pusztít vagy forrása anyagi gyarapodásunknak. Ilyen tűz a sajtó is, amely tömegeket ront vagy nemesít meg jó vagy rossz iránya szerint.

A sajtó, karöltve a közlekedés gyorsaságával, felköltötte az emberiségben az olvasás vágyát. Ezt nem lehet elaltatni többé : ezt ki kell elégíteni. És ha nem elégítjük ki mi papok híveinknek olvasás-vágyát, kielégítik mások. Ha nem kap- ják tőlünk az újságot, elveszik mástól, azt is, amely meg- mérgezi őket. Ezért oly fontos eszköze a lelkipásztorkodásnak ma az újság. Ezért mondotta Ketteler — ezt a mondását unos-untig ismételték már — ha szent Pál apostol ma élne, bizonyára újságíró lenne. De ehhez hozzáteszem én, hogy ha szent Pál ma írná meg leveleit-Titushoz és Timóthoz, azokban