Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet

114

DR. SCHÜTZ ANTAL.

tétel exakt határozottsággal, kézzelfogható tartalommal tölti meg.

A második alaptételnek az az eleme, mely Le Chatelier- Braun elvében jut kifejezésre, érdekes párhuzamot tüntet föl a szervetlen anyag és a szerves lények között; kimondja, hogy a szervetlen anyag is, miként a szerves, a kívülről jövő behatások alatt oly változásokat vall, melyek e behatásokkal szemben ellenállóbbá teszik. Valósággal »alkalmazkodó képes- ség« ez a szervetlen világban, mely értékes kiindulópontot nyújt teleologikus elmélődéseknek.

3. Idáig a bölcselet a befogadónak szerepében van. De midőn átveszi az energetika fogalmait és elveit, eredeti értelmük és határaik teljes tudatával vethet föl kérdéseket, melyeket a tapasztalati tudomány, mint körén kívül esőket vagy reá nézve hasznavehetetleneket, óvatosan kerül. Az exakt tudomány az energiát függvénynek tekinti, a test mindenkori állapota függvényének ; az energiaváltozások- nál pedig csak a kölcsönös számértékek változására Vet ügyet ; pl. hány kalória felel meg egy mkg munkának. Mi azonban, kik a természetben is oksági viszonyokat vallunk, itt meg nem állhatunk. Két kérdés sürget itt feleletet :

1. Mi voltaképpen az energia? Az energetika, ha időn- ként fölösleges aggodalommal tiltakozik is minden méta- fizika ellen, melyet miszticizmusnak gondol és mond, már a meghatározásnál sem tud ellenni metafizikai fogalmak nél- kül; kénytelen beszélni munkaképességről, aktuális, poten- ciális energiáról. Mindenesetre tévedés volna a szók hang- zása után mindjárt az actus—potentia kéttagú fölosztására gondolni. De az aktusról és potenciáról szóló skolasztikái fölfogás és a természettudomány álláspontjának lelkiismere- tes összevetése után talán lehet azt mondani : Az energia okvetlenül hatásra képes természeti valóság, vagyis az energiaalakulás viszonyai oksági viszonyok. Valószínű ez a természettudománynak szavajárasából, melyben sűrűn sze- repelnek efféle kitételek : munkaképesség, a hő munkát végez, minden energia egyenértékű mechanikai munka létesítésére fordítható stb.; és bizonyos a mi noetikai álláspontunkból,