Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
110 DR. SCHÜTZ ANTAL. Csakhogy az energiák egyenlőségének, helyesebben egyen- értékűségének viszonya a jelenlegi szaktudományos fölfogás szerint nem okviszony, legalább a viszony ezen oldala őt nem érdekli; neki az számbeli értékek viszonya. Az értékek kölcsönös egyenlőségét pedig nem lehet a priori kimondani. Ha valakitől kapok egy koronát készpénzben, bizonyos, hogy annyival gazdagodtam, amennyivel ő szegényebb lett, De ha kapok tőle egy árút, mely állítólag egy korona értékű, még nem biztos, hogy ami neki 1 koronát ért, nekem is annyit ér. Nem egészen talál ugyan e hasonlat, de megvilágítja azt az állításunkat, hogy értékek egyenlőségét nem lehet a priori fölállítani; tehát az energiák egyenértékűségét sem. Róbert Mayer fönt jelzett gondolatában nem bizonyítással, hanem egy nagy természeti törvény intuitív fölismerésével és ki- jelentésével van dolgunk. Az első alaptétel bölcseleti, apriorikus igazolására irá- nyúló kísérletek tehát nem vezettek eredményre ; a második elvnél még kísérlet sem történt. Egyébként a hamis apriorikus bizonyításnál mindig többet ér a tapasztalati alapozás. Ez, mint láttuk, kifogástalanul megvan az energetika alaptétel leire nézve és így bevehetők az anyagi világra vonatkozó egyetemes elvek, a bölcseleti tételek közé ; sőt úgy tetszik, hogy sok légies föltevés és szürke elmélet helyett ezek és effélék egyedül alkalmasok arra, hogy rajtuk emelkedhessék a bölcseleti természetismeretnek oly épülete, melyet szívesen fölkeresnek azok is, kik exakt gondolkodáshoz szokva talán nem egészen jogtalanul a bölcseleti rendszerekben több tényt, kevesebb apriorikus konstrukciót kívánnak. Elvégre is természettudós és bölcselő az igazságnak nem megterem- tésére, hanem fölkutatására és rendszeres földolgozására van hivatva. 11. §. Az energetika természetbölcseleti értékesítése. Ha a természetbölcselet az energetikának szülőföldjén nyert első értelméhez és hivatásához hű akar maradni, mindenek- előtt a szervetlen jelenségek mélyebb és egyetemesebb megértésére kell használnia. Erre több szempont kínál- kozik.
