Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet

------.

ö

ltenek annak szemében, ki figyelmen kívül hagyja, hogy csak induktív törvényeknek analitikai formulázásával van dolga.

De nem lehetne-e bölcseleti úton is valamikép igazolni az energetikai alaptételeket, nevezetesen az elsőt ? Több út is kínálkozik s egyik sem maradt járatlan.

1. Az energiák állandóságának elve — úgy tetszik — nem egyéb mint az azonosság elve : Minden dolog egyenlő önmagával; az »erők« mennyisége is egyenlő önmagával, azaz állandó.

Ez azonban az energiák állandóságának nem levezetése, hanem csak kijelentése. Mert hisz kétségtelen, hogy minden valóság azonos önmagával, de éppen nem következik, hogy az is lesz mindig ; sőt ha figyelembe vesszük a változás egyetemes kényszerűségét, melynek hódol minden, nemcsak »a hold alatt«, mint a régiek tanították, hanem az anyagvilág egész birodalmában, bajosan lesz bátorságunk előre kimon- dani, hogy a természetben bizonyos mennyiségek állandók maradnak.

2. A természet rendje szerint »semmi sem lesz semmivé és semmi sem lesz semmiből«, mint már Anaximandros és Epikuros tanították ; s ezzel úgy látszik megtaláltuk az apri- őri elvet, melyből az energia megmaradása levezethető. Leg- alább ez az alapgondolata egy Colding nevű dánnak, ki az energiák megmaradásának elvére nézve elsőségi szerzői igényt emelt, mert ő 1843-ban a kópénhágeni akadémia előtt azt vitatta, hogy az erők elenyész hetet lenek ; s állítását azzal okolta meg, hogy bennük és általuk nyilatkozik meg a tér- mészetben az örök bölcsesség; tehát szellemi valók, tehát halhatatlanok.

Descartes is a mozgásmennyiség állandóságát ilyen- formán vitatta Isten változhatatlanságából.1 Colding és Descartes észjárása ad igazi logikai alapot azon okoskodás- nak, mely az azonosság elvére vagy Epikuros említett tété- lére hivatkozik. Mert valóban, ha az »erő«, mint Colding okos- kodása mondja és R. Mayer is gyakran sejteti, egy állandó108 DR. SCHÜTZ ANTAL.

1 L. Helm, Die Energetik 129.