Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
94 DR. FI A NC Y FERENC. Ennek fő magyarázata az, hogy az »á()£־/.yoi tov xvoíov« kérdésének eldöntéséhez a szentírási szövegek képezik a fő és döntő forrásokat; mert abból, hogy valamely egyházi iró 100—200 év múlva miképen vélekedett az »áfielyoí« rokonsági fokáról, még nem bizonyítható be az, hogy ez valóban igy is volt. A szentírás könyvei azonban egészen közel állanak Jézus korához és így azok a legrégibb tanúk. A szentírási helyeket, amelyekben az »dá'e/.qol r. x.« szó van, már fentebb idéztem; velők összefüggően követel- nek megoldást Máté 1. 18 (»?loíví) aweX&slv«), Máté 1, 25 {»oi’K tyívMOxev avr>)v, emq ov vrexev tov viov avrijg tov ttqiotó- toxov«) és Lukács 2, 27 (»xai L'rexev tov viov avrijg tov xqiotótoxov«). Legújabban az »uÖe/.qoi« feletti exegetikus és történeti vita anyagát ügyesen csoportosították, főleg Jakabra, az Űr testvérére (»’Idxojßog 6 dSslqdg tov xvqiov« Gral. 1, 19) vonatkozólag M. Meinertz,’ Fr. Maier1 2 és hazánkban jeles tudósunk: Giessivein Sándor (Sz. Jakab, Jeruzsálem első püspöke Budapest, 1900). Fr. Maier a »Biblische Zeitschrift« 1906. évf. II. és III. füzetében »Zur Apostolicität des Jakobus und Judas« című terjedelmes tanulmányban Zahn ellenében sikerrel száll síkra és oda konkludál, hogy az ifjabb Jakab és Jakab, az Úr testvére, azonossága iránt kételyek ugyan támaszthatók, de az azonosság mellett szóló nyomós érveket meggyengíteni ezen kételyek nem tudják, a nem azonosság mellett pedig egyáltalában érvek nincsenek.3 Az »ueiirciQ&evia« és az »dbú.qoi roi xvoíov« kérdé- sének összefoglaló irodalomtörténeti áttekintése a következő. Ma is három álláspont van egymással szemben. A EpipJtani 1 is-í'ó 1 e álláspont (dd'e/.qoi — Jézus mostoha- testvérei) a görög egyház álláspontja. Kútfő: a Protevan- gelium Jacobi. A múltban jellegzetes védője volt Epipha1 M. Meinertz, Der Jakobus-Brief. (Freib. 1905.) 14. 1. 2 Fr. Maier, Der Judasbrief. (Freib. 1906.) 177—181. 1.; Zur Apostolicität des Jac. und Judas. (Bibi. Zeitschrift. 1906. 164—191., 255—266. 1. 8 Bibi. Zeitschrift. 1906.266. 1.
