Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
■ A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 91 mea et fratres mei« Máté 12, 49; és más szavakkal: Luk. 8, 21) csak ezért való korholás akart lenni (T. szerint) anyja és »testvérei« ellen. Tertullianusnak ezen helye tehát olyan súllyal bir csak, mint a szentírási »dSskcpoi« helyek és az apokrif könyvek »áSelcpoí« szövegei és Hegesippus- Eusebius-féle szövegek. Annyi bizonyos, hogy Tértül- lianus vérrokonoknak nézte ezen »fratres Domini«-kat, sőt Harcion és Apelles ellen irányulván a bizonyítás, akik épen a »nativitas«-t tagadták, úgy látszik, mintha Jézus születése (»nativitas«) volna a kiinduló pont Tertullianus szemében arra nézve, hogy a »mater et fratres eius« alatt valóságot és nem látszatot értsen; és így közel fekszik a gon- dolat, hogy Tertullianus a »fratres Domini« alatt Jézus- nak, Máriától származó, édes testvéreit értette. De ez végre is Tertullianusnak, a nyugati egyház afrikai tartománya egyik tanítójának vélekedése, akinek voltak egyéni, téves véleményei az egyháztól való elszakadása előtt is. Másodszor a »Liber de monogamia« 8. fejezetében Tér- tullianus így ír:1 »Quis enim corpus Domini dignius cele- braret, quam eiusmodi caro, qualis et concepit illud et peperit. Et Christum quidem virgo enixa est, semel nuptura port partum, ut uterque titulus sanctitatis (beszól az előb- biekben a »monogamia«-ról — Zacharias — és a »conti- nentia«-ról — Kér. sz. János!) in Christi sensu dispunge- retur, per matrem et virginem et univiram.« Ezen szövegből csak azt lehet látni, hogy Tertullianus a szűzi hajadon (continentia), a monogam hitves és az anya együttes pél- dányképét látja Máriában, de nem mondja azt hogy Máriá- nak gyermekei voltak volna, sőt azt sem, hogy Józseffel házastársi testi együttélést folytatott volna; a »semel nup- túra post partum« kifejezésben a »semel«-en van a hang- súly és épen ezen »semel« a házasságban egyszer történd jogi aktust (contractus) jelentheti csak, vagyis a házasság- kötést, amely iránt a keresztény ó-korban azon vélemény is birt követőkkel, hogy Mária az ő élj egyeztetése után TJ. o. 989. hasáb.
