Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból

748

VEGYESEK.

Még több a szofizma azon érvekben és ellenvetésekben, mellyel e tételt támogatják a fizikusok.

2. Helm Intenzitás-törvénye még általánosabban magá- ban foglalja az ellenkező igazságot : nemcsak mozgás, de bármely energia-átvitel csak kisebb intenzitású, tehát kisebb ellenállású testre történhetik.

3. A kísérleti érvekkel pedig leginkább blamírózzák magukat a fizikusok, mert az érvek többszörös szofizmával vannak átlyuggatva.

III. Az energia megmaradása elvének cáfolata.

Alapfogalmak. Érvek : 1. Ez elv alapja : Newton III-dik törvénye hamis. Ergo. Egyszintűn az abszurdumra vezet ez elv : miszerint a világ összenergiája minden pillanatban meg- újul. 2. A világprocessusokban sok a negativ eredmény, volt erők evidens megsemmisülése. 3. A kísérleti argumentumok az elv teljes csődjét mutatják. Energia-átalakulásról regélnek a fizikusok, holott átalakulásnak egyetlenegy példáját sem tudják felmutatni. A »helyzeti« energia fogalmával vissza- élnek. A potenciális energia is csak váltakozik az aktuálissal, de átalakulás nincs soha.

A földi inga, a rúgó s az égi inga példái csak úgy bem- zsegnek a szofizmáktól.«

Az érdekes ־ felolvasást élénk vita követte, amelyben a felolvasón kívül Kiss János, Schütz Antal, Székely István és Zubriczky Aladár vettek részt. A felszólalók mindannyian a legnagyobb elismeréssel adóztak a felolvasó mélyen járó fejtegetéseiért, de a maguk részéről a szóban levő főelvekhez ragaszkodnak, azokat a hallott érvekkel megdöntötteknek nem látják. Nevezetesen :

Dr. Kiss János dicséri a felolvasónak azt a gondos figyelmét, hogy tüzetes kritika tárgyává teszi a természet- tudósok állításait, még ha főelvekül vannak is felállítva. Ámde nem osztja a felolvasónak azt az állítását, hogy a keresztény bölcselők ezt a kritikát igen sokszor, szinte tömé- gesen elhanyagolták s bírálat nélkül elfogadták a természet- tudósok tanait. A felszólaló minden kiváló keresztény,

I