Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
X. Piusz pápa körlevele egyes divatos vallási tévedésekről
740 VEGYESEK. Isten hasznossági szempontból valótlant tanított. — Az újítók szerint magáról Krisztusról is tévedést tanított, mintha az Ur országának eljövetelére nézve tévedett volna, amiben szerintük ismét semmi különös nincs, mert az Űr is alá volt vetve az élet törvényeinek. — Ezek után nem csoda, ha az egyház tanaiban nem egy tévedést és ellentmondást látnak ; de az sem baj, mert a végtelennek végtelen sok szempontja lehetséges s dicsőségét hirdeti az, hogy róla ellentmondókat is lehet állítani. d) A keresztény vallás alanyi érvei. Az újítók a hitetle- neket nem csupán tárgyi, hanem alanyi érvekkel is igvekez- nek megnyerni, rámutatva arra, hogy kinek-kinek lelke mélyén ott szunnyad nem bármely, hanem a katholikus vallás vágya és igénye, mert ez a' vallás az élet fejlődésének köve- telménye. És sajnálatos, hogy ezzel az érveléssel olyanok is élnek, akik egyébként nem hívei az immanentia tanának s nemcsak azt mondják, hogy a lélekben megvan az alkalma- tossága természetfölötti rendre, amit a katholikus hitvédők is kellő határolással mindig tanítottak, hanem valóságos igény- ről szólnak a természetfölötti rendre nézve. Sőt azokat, akik így beszélnek, még mérsékelteknek mondják, míg az integra- listák annyira mennek, hogy a nem-hivőben ugyanazt a csirát látják, ami Krisztus lelkében volt. — »Ime, Tisztelendő Testvérek, mondja a Szentatya, az újítók röviden előadott hitvédői módszere egészen megfelel az ő tanaiknak : ez a módszer, valamint tévedéstől hemzsegő tanaik is, valóban nem arra alkalmas, hogy építsen, hanem hogy romboljon, nem arra, hogy valakit katholikussá tegyen, hanem hogy magukat a katholikusokat eretnekségbe döntse, sőt, hogy minden vallást egészen tönkre tegyen.« VI. Az újítók reformálási törekvéséről. Az újítók többé-kevésbbé általában kívánják a követ- kezőket : A papnevelőkben az iskolás bölcseletet sorozzák az elavult rendszerek közé s az ifjakat az újkori bölcse- lettel ismertessék meg, mert csak az felel meg a mai kor követelményeinek. — A rationalis, elmélődő hittudománynak alapja legyen a modern bölcselet, a tételes hittané pedig