Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete - Dr. Pataky Arnold: Józsue könyvének történeti jellege

A LESZÁRMAZÁS ÉS A FEJLŐDÉS ELMÉLETE.

719

Ezt mi is állíthatnák a monizmusról. Le Dantec formulája : Nem történik semmi az ember által megismerhető, anélkül hogy ne változnék meg valami, ami mérésnek alávethető. De ez a priori föltét, és igaz csak annyiban lehetne, hogy ha valami változik, történik valami, ami mérésnek alávethető.1

Vagy van élet, vagy nincs ; vagy van psziché, lélek, szellem, vagy nincs. Ha van, vagy az őselvben van már élet és psziché, vagy ma sincs más csak anyag és erő. Ami nincs, nem evolválódhatik, ki nem fejlődhetik, sem fizikum, sem chemizmus ki nem fejlesztheti.

A kérdés nem oly egyszerű, hihetetlenül nehéz, fogásos probléma : mi volt előbb : az összetett vagy az egyszerű. Mind a logika, mind az ontológia, a metafizika, a természet- bölcselet hozzászólhat. Pedig ez a kérdés is eldöntendő, mielőtt az evolúció világtörvényének, természettörvényének élvét kimondjuk.

Nézzünk végig a természet világán, a paránytól az emberig és a társadalomig. A fejlődés elve csalogató prin- cipium. Van azonban egy hibája : Ami egyáltalában nincs az elvben, az belőle ki nem fejleszthető . . . Az evolúció elve összetesz, szétbont, komplikál és differenciál ; ha oly jelen- séghez ér, mi elvében nincs, azt a residuumot, melyet kima- gyarázrii nem tud, vagy nem létezőnek állítja, vagy a fejlődés csodájának. A priori fölteszi, hogy nincs más mint evolúció, és azt következteti, hogy minden csak evolúció. Fölteszi, hogy nincs más ismeretünk csak tüneményekről, és folyton teremtő okokat, elveket varázsolnak Taine, Spencer, Carneri, Ratzenhof}er egyaránt.

Taine szerint az örök sarkigazság visszhangjából és kimeríthetetlen hullámzásából támad a mindenség. A Kant1 Nem hiszem, hogy a frenográf bebizonyíthatná-e a monizmust. A monizmus Le Dantec szerint akkor lenne véglegesen igazolva, ha sikerülne oly valamit készíteni, mellyel a gondolkodással párhuza- mosan járó mérhető jelenségek valamiképen ábrázolhatok s kvanti- tativ összefüggésben kifejezhetők volnának. Ez volna a tudatjelen- ségek objektív megismerésének egyetlen módja, melyekről ma kizá- rólag szubjektív, azaz önvizsgálat szerezhet részletes tudomást.