Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete - Dr. Pataky Arnold: Józsue könyvének történeti jellege

704

KOZÁRY GYULA.

A transformizmus mellett szólnak :

A természettudós nem zárkózhatik el az őslénytani folytatólagosság erős praesumpciója elől, mely a kifejlődés eszméjének kedvez. Neumayr és Paul Szlavónia harmadkon lerakódásaiban különböző rétegekben nagyszámú mocsári csigákat találtak, melyek fokozatos átalakulásokat mutat- nak a palnelinából a tulotomá-ig.1 A régibb rétegekben ötujjú lóhoz hasonló állatokat találtak az Eohippust, újabb rétegekben őslovat, Orohippust, melynek három földet érő ujja és egy kisebb ujja volt, azután a háromujjú Miohippust és így tovább az egycsülkűig. A lények haladásának tör- vénye az ősrétegek egymásutánja szerint párhuzamos a kiválasztás (natural selection, survival of fittance) elméleté- vei, melynek éppen következménye a fajok tökéletesbülése. Minél följebb emelkedünk a földrétegek soraiban, annál nagyobb a fajok száma. Meglepő analógiára bukkanunk a kontinens és a szomszédos szigetek élő szervezetei s a kövesült alakok között, míg a távolfekvő és elválasztott területek között nagyobb az eltérés.

A kifejlődéses elmélet meg tudja magyarázni a nővé- nyék rokonságát, viszonyát az állatországhoz, továbbá külön- böző korszakok szerint való fel- és letűnésüket s földrajzi elhelyezésüket.

Léteznek átmeneti typusok. Wassman a hangyáknál talált átmeneti fajokat.

Az állatok különböző szervei (pl. a majom- és lóláb, denevérszárny) ugyanazon schéma szerint vannak berendezve.

A csökevényes szervek egyéb magyarázata lehetetlen.1 2

Kiváló jelentőségük és horderejűk van az embryo- geneticus lényeknek.

Máig is tapasztalható szervi simulékonyság, plasticitás, minők : a bonctani változások, a mimicry és az ösztönök

1 Neumayer und Paul : Kongerien- und Paludinenschichten Westslawoniens. Abhandl. der geol. Reichsanstalt zu Wien. V. k.

2 V. ö. Ziegler : Über den derzeitigen Stand der Descendenz- theorie in der Zoologie Jena, 1902.