Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Metzger Márton: Hammurabi és Mózes törvényei

684

DR. METZGER MÁRTON.

kap, ha szabadon bocsájtott, hármat, ha rabszolga, kettőt. Ha az operáció nem sikerül, és az illető szabad ember vagy meghal, vagy szemét veszíti, akkor az orvosnak levágat- nak a kezei, ha rabszolga halt meg, adjon helyette más rab- szolgát, 11a szemét veszítette fizesse meg árának a felét, ügy látszik, hogy ez a törvény csak az operáció által okozott sebet okolja a halálért, nem pedig a betegséget.

Az állatorvos az operációért % sekelt kap, ha az állat elpusztul, 1/2 sekelt fizet.

Ha a nyíró a tulajdonos tudta nélkül a rabszolgára az eladhatatlan rabszolga jegyét vágja, úgy levágatnak a kezei, ha nem a nyíró teszi, hanem más egyén, de a nyírás alkalmával az megöletik és ugyanott eltemettetik, ettől csak akkor menekül, ha ártatlanságát esküvel erősíti. Ez a kegyetlen törvény bizonyára valami különös, eddig meg- magyarázhatatlan körülményben találja alapját.

Mózesnél hiába keresünk ezekhez hasonló törvényeket.

XVI. A 228—233-ig terjedő pontok az építészetet szabd- lyozzák. Tekintettel arra, hogy az építés a királyok főbüszke- ségét képezte, de különben a kiásott romok is mutatják, ez a mesterség Babilonban nagyon ki lehetett fejlődve. A magánházak mellett voltak bérpaloták, vagy mondjuk, hogy bérházak is.

Az építőmester minden beépített Sár terület után 2 sekel pénzt kapott. Köteles volt azonban a házat jól fel- építeni, annál is inkább, mert pénzét csak a munka befeje- zése után kapta meg. Ha falai vagy az építés alatt vagy utána közvetlenül a hanyag építés következtében összedűltek, úgy köteles volt azokat saját költségén felépíteni. Ha az összeomló falak agyonütötték a tulajdonos rabszolgáját, akkor más szolgát köteles adni, ha fiát, akkor az építőmester fia megöletik, ha magát a tulajdonost üti agyon, akkor az építész meghal. Érthetetlen kegyetlenségéről már másutt szóltam.

Mózes törvényei nem intézkednek az építészekről, valamint a hajóácsokról sem tesznek említést ; oka nyíl- vánvaló.