Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Metzger Márton: Hammurabi és Mózes törvényei
HAMMURABI ÉS MÓZES TÖRVÉNYEI. 663 lett. Ha azonban az ár el nem ragadta és így ártatlannak bizonyult, a gyanúsító öletett meg és vagyona az ártat- lanul gyanúsítotté lett. Feltűnő, hogy a vízpróbánál az volt a vétkes, aki alámerült, míg a többi népeknél az tar- tatott bűnösnek, aki alá nem merült. Hogy ez a törvény alkalmas volt-e a hamis vádak számának korlátozására, nem tudom; a vagyon felett rendelkező része bizonyára nem volt alkalmas, de minden a törvény alkalmazásának módjától függött. Itt még azt is megemlítem, hogy a Hammurabi-gyűj- temény csak magánvádra büntetett és így kellett, hogy valami csábítson a vádlásra. Mózes törvénye sem ismer közvádlót, de ott minden magán vádló Jehova helyettese, kit a bűnös megbántott, ami lényeges különbség a két tör- vény között, ami különös figyelmet érdemel. Mózes törvénye a hamis vádlót és a hamis tanút ugyan- azzal a büntetéssel sújtja, amellyel sújtandó lett volna a hamisan vádlott bűnössége esetén. Ez szükséges követkéz- ménye az egyszerű jogi gondolkodásnak, egy neme a talió- nak, következménye a szemet szemért, fogat fogért elvnek, melyre Mózes határozottan hivatkozik is ezen törvénynek, hogy úgymondjam, indokolásánál (Deut 19., 21.). A talio pedig önállóan jelentkezik minden régi jogban, anélkül, hogy az egyik a másiktól átvette volna. II. A harmadik 1pont halállal bünteti azt, ki a birót bizonyítékok nélkül rosszakarattal és részrehajlással vádolja; ha megvesztegetéssel, akkor a hamis vádlót azzal a bűn- tetőssel sújtja, mely a konkrét perben a bűnösre szabandó lett volna. Figyelemre méltó, hogy a csekélyebb jelentő- ségű perekben a megvesztegetés vádja nem olyan súlyos, mint a fontosabb perekben. Ha azonban a biró (5. pont) saját hibájából Ítél rosszul, akkor a per tizenkétszeres költ- ségét viseli. Sőt, 11a a már egyszer hozott bírói Ítéletét meg- változtatja, bírói tisztétől örök időkre megfosztatik. A harmadik és negyedik pont helyes értelmét Müller csak a vele párhuzamos bibliai törvényből tartja megállapít- hatónak. Ez arra nézve, ki a két gyűjtemény közötti rokon-
