Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Irodalmi értesítő

626

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Dehát dologilag benn maradónak lenni és egyszermind dologilag áthatónak, bent lenni az alanyban s ugyanakkor az alanyon kívül lenni ; nincs-e ellentmondás ebben a követelésünkben ?

Ellentmondás csak »sub eodem,« csak egyazon szem- pont alatt lehetséges. E két széthúzó ismérvet pedig nem kell egy szempont alatt összefoglalni. Miért ne képzelhetnék egy a megismerőben szereplő és lényegében valamely más tárgy- hoz hasonló minőséget dologilag bennthatónak, amennyiben létét a megismerő alanyban fejti ki, s miért ne mondhatnám ugyanezen minőséget egyszersmind dologilag áthatónak, amennyiben mindamellett nem úgy van benne a megismerő- ben, mint annak sajátját képező tulajdonság.

Habere formam alterius, non ut suam, sed ut alterius : sz. Tamás így határozza meg a megismerést s aki ezt a meg- határozást s vele együtt az ismeret tárgyi voltát fenn akarja tartani, az kénytelen annyi dologi áthatóságot tulajdonítani, a megismerésben szereplő tárgyi minőségökntk, amennyi szükséges ahhoz, hogy azok a megismerő alany sajátjaivá ne váljanak, hanem a megismerő alanyhoz tartozó és annak sajátjait képező tulajdonságoknak körén kívül maradjanak.

Ez az egy kifogásom e kiváló munkával szemben, melyhez hasonlót sokat, nagyon sokat kivánok Aristoteles és Aquinói sz. Tamás új életre kelő bölcseletének.

Róma. Dr. Cziklay Aladár.

HIRDETÉSI ROVAT.

Megjelent: Magyar jogi lexikon kiváló szakférfiak közre- működésével. Szerkesztette dr. Márkus Dezső, kir. törvényszéki biró. Kiadja a Pallas irodalmi és nyomdai r.-t., Budapest, Honvéd-utca 10. Hat ■nagy nyolcadrétü kötet; egy-egy kötet terjedelme 50—55 ív. Ára kötetenkint díszes és tartós félbőrkötésben 10 frt = 20 korona.

E lexikon célja az, hogy a jog és elsősorban a magyar jog minden ágának minden részletéről kizárólag eredeti