Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Szükségletek
612 VEGYESEK. I. Mint már igen sokszor hangoztattam s állításomat meg is okoltam, a keresztény szellemű bölcselettudomány művelésére a megszűnt Bölcseleti Folyóirat helyébe bölcse- lettudományi közlönyt kell indítani, esetleg a Bölcseleti Folyóirat folytatásaképp vagy címének felújításával, vagy attól egészen függetlenül. Az Iskola bölcseletét közlöny nél- kül hagyni nem szabad, én kénytelenségből hagytam abba, mert minden kínálkozó eszköz alkalmazásával sem voltam képes annyi megrendelőt megtartani, amennyi a folyóiratot fenntarthatta volna. Ámde ami egynek nem sikerül, sikerül- hét másnak. Én ugyan a Hittudományi Folyóiratban egye- lőre bölcseleti cikkeket is közlök, ez azonban nem elég, a bölcselettudomány külön közlönyt kíván, követel. A Bölcseleti Folyóirat 21 évfolyamában számos írónak tért nyitott, hogy ott működjék és sok, igen sok számottevő értekezés e folyóirat nemlétében létre sem jött volna, sőt nélküle egyesek bölcseleti írókká ki sem fejlődtek volna. Ezt a jeles alkalmat nem szabad végkép megszűntnek tekin- tenünk.1 II. Arról is sokszor írtam, hogy a hittudomány összes ágait felölelő magyar hittudományi lexikont kellene szer- keszteni, mely nagy és megfelelő tért nyújtana összes hit- tudományi szaktudósainknak s megbecsülhetetlen leltárt képezne, ahol mindenki, egyházi és világi, szaktudós és érdek- lődő, államférfi és politikus stb. minden kérdésről megtalálná az igazi katholikus felfogást.2 III. Több paptársam szóbeszédben és levélben panasz- kodott előttem, hogy nem épen nagy terjedelmű, magyar nyelven írott alapvető, továbbá ágazatos hittanunk, vala- mint erkölcstanunk nincs, amelyet hittanárok és zsinati vizsgálatra készülők sikerrel használhatnának. Kétségtelen, hogy ilyenekre nagy szükség van, kívánatos, hogy hivatot- tak ilyeneket írjanak, talán némileg kielégítő fogyasztás is volna várható. Dr. Kováts Sándor temesvári tanár kitűnő 1 L. Hittudományi Folyóirat 1907. 404. s köv. old. 2 L. többi közt Hittudományi Folyóirat 1903. 758. s köv. 1904. 386. s köv. és 1905. 647. s köv. old.