Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete
A LESZÁRMAZÁS ÉS A FEJLŐDÉS ELMÉLETE. 589 első esetben épen akkora tökéllyel teszi, mint későbben. A méh, mikor először indul mézszívásra, épen oly ügyességgel készíti, miként a többi, épen olyan szög alatt, mint a többi. Ha értelmiségénél fogva tenné, mennyiségtani képzettsége világhírű matematikusokat szégyenítene meg.1 A méheknek nagyon bonyolult mennyiségtani feladványt kell megfejte- niök : adott mennyiségű viaszból alkotandók hasonló és egyenlő sejtek meghatározott nagyságban úgy, hogy lehető legkisebb tért foglaljanak el. Legalkalmatosabb alak a henger- alak volna, de ez sokkal nagyobb tért foglalna el. A négy- szög a tért jól betölthetné, de kényelmetlen volna a testre ; tehát hatszög alakú. Minden sejt alapját tekintve három rész- bői van összetéve, amelynek nagyobb és tompább szöge 109°28, a kisebbik 70°34. König világhírű mennyiségtudósnak a kö- vetkező kérdést adták föl megfejtésre : Adva van egy edény szabályos három egyenlő csürlőből álló concav alappal. Mely szögek azok, melyek a lehető nagy téren lehető legkevesebb anyagot követelnek, hogy mind ilyenből álló edényt képezze- nek ? König megfejtése szerint a szögek 109°26 és 70°3. Maclaurin újból kiszámította és eredményül a tapasztalat által szolgáltatott adatokat hozta ki. A méh tehát vagy nagyobb mathematikus Könignél, vagy pedig nem értelmiség, hanem ösztön szerint cselekszik. Ez a hatalmas célirányosság, mely ellentétben áll az állat egyéb tulajdonságaival, a leg- hatalmasabban bizonyítja azon mélyreható különbséget, mely az ember és állat között fennforog.2 A rovarok tojásaikat néha gondosan begöngyölgetik s olyan helyre helyezik, ahol csak az álcák találnak táplálékot, bár egyéb életszükségleteik is vannak. Mivelhogy sohasem látták elődeik eljárásmódját, a megfontolásról szó sem lehet. A szőrös ammophile a kilenc idegcsomónak megfelelő kilenc lenül fokozza s a haladásnak útját kimérni lehetetlen.« B. S. Hil. u. o. 68. 1. 1 Legújabban nem az embert állatiasítják, hanem az állatot emberiesltik, mint pl. Brehm legutóbbi német kiadásában. Eszerint készül a magyar kiadás (?) 2 S. C. Gent. III. 24.
