Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete
584 KOZÁRY GYULA. kint átalakultak, hogy az ember teste is ment-e módosuláso- kon keresztül . . . Minden ilyféle kérdés a vita tárgya, és a tudomány feladata a tévelyekkel elbánni. Annyi bizonyos, hogy a hit és tudomány mindegyik saját rendszerének alap- elveit kövesse, az ember viszonylagos korát és az élőlények sorozatában való megjelenését illetőleg. A hit és a pozitív embertan s az ethnológia a protogenizmust vallja. Az ős- történelem eddigi adatai, az alluviálrétegek és a barlangok fossziljei, a szilexek kliséi nemhogy megcáfolták volna, sőt megerősítették a biblia adatait. A lelket sem Snell, sem Hamann, nem tudták kifejlesz- teni. Néhány túlzó, vakbuzgó evolucionistát kivéve, senki sem engedte meg a lélek kifejlődését az állatból. Maga Wallace megengedi, hogy a természetes kiválasztás kifejleszthette az igazságosság s fogékonyság fogalmait, de nem fejleszthette ki az idő, a tér, az örökkévalóság és a végtelenség eszméit. Minthogy az eszmék a vadon élő embernek nincsenek hasznára, Wallace szerint az embernél felsőbb lények nevelték az embert s közölték vele az elvont fogalmakat ; de ezeket a felsőbb lényeket nem ismerjük. Maga Darwin is kinyilatkoztatta a fajok eredetéről írt munkájában, hogy semmi köze a szellemi képességek eredetéhez, valamint magához az élethez sem. Tudós antropológusunk, dr. Török is írta azelőtt, hogy ha a trilini őslényt az állati és az emberi szervezet közt átmeneti alakul kellene is nyilvá- nítani, ־ezzel az emberi lénynek, mint Isten képére teremtett erkölcsi lénynek kérdése egészen érintetlenül maradna. Szervi alkalmazkodás, alkalmas táplálék kiválasztása, melyet szükséges vagy hasznos reflex-mozgások kisérnek és a benső megfelelő állapotok előszeretete, az öröm és fájdalom érzete ; az elemi tudat összpontosulása az egyediség és az önálló lét fölfogására, az érzéki szervek és benső élettényeik fejlődésének parallelismusa és valószínűleg egyéb élő lények ismerete, az emlékező tehetség társuló és képzelet-érzeteink megszerzése, az elemi ösztönök föltünése, melyek a szervezet és örökösödés származékai s melyeket a gyakorlat összegez és tökéletesít, a kiválasztás s a megfelelő közeg, a növekedő
