Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete

A LESZÁRMAZÁS ÉS A FEJLŐDÉS ELMÉLETE.

581

a neandertali típushoz sorakozik s hogy diluvialis kora nincs még kétségtelenül bebizonyítva. A neandertali koponya űrtartalma 1200 kbcm. De különben is ezen koponyákkal egyidejűleg a mai legszebb koponyákkal versenyző szép példányokat találtak.1 A fosszil majmok között a Dragopi- thecus és a Pithecantropus erectus nevű majmokban is találják az embernek és a majomnak összekötő kapcsát. Méhely egy csonka csontra építi fel véleményét. Az elsőnek maradvá- nyaiból, az állkapocsból és a lapockacsontok töredékei- bői,1 2 Lartet azt következteti, hogy a Dryopithecus az emberhez jobban hasonlít, mint az anthropoid majmokhoz ; a tertiär közepén az emberhez közel álló majmok éltek. Ugyanazon helyen azonban más állkapcsot találtak, melyet nagy hosszúarányultság jellemez, miből következik, hogy a Dryopithecus arca prognátabb az orángnál és simpánznál és prognáltságra megközelíti a gorillát. Az állkapocs gömbö- lyödése folytán a nyelv elszélesedve lehetett, mely tisztán majomi jellegű, és a szemben álló zápfogak helyzete sohasem lehetett párhuzamos. Ha tehát a Dryopithecus minden ásatag- majom között a legfejlettebb alak, Gaudryval be kell ismer- nünk, hogy az ember és a majom között levő űrt nem hidalja át.3 A sipka-barlangi alsó állkapocstöredék, melyből a tönkrement diluviális óriás nemzedékre következtettek, ugyancsak Virchow beható vizsgálatai szerint egy fogreten- zióban szenvedett egyéntől származik s így képződése tisztán patológiai heterotópiából fejtendő meg. (Dr. Ortvay :Az ős- ember táplálkozása. Akad. Ért. 1907. márc.)

A méhlepény és véralkati hasonlóságok csak a testi szer1 A cro־magnon-i barlang öreg koponyája 1590 kbcm tartalmú. Szellemileg előkelő egyéneket találtak neander-tipussal. Ilyeneket említenek Quatrefages és Vogt. Gerlach, székesfehérvári főgimn. néhai igazgatót és a híres bakonybéli apátot, Sárkány Miklóst, Platz eml.

2 1856-ban fedezték föl Saint-Gaudens-nél a miokan-rétegek- ben. V. ö. Platz u. o. 124. 1.

3 Hackel : Schöpfungsgesch. 1874. 574—577. 1. — A Mortollet- Török-féle kőszerszámok a tertiar-korból egyszerű feltevések. L. Dr. Dudek cikkeit a Religióban, 1906.