Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete

■pr

.

és a Teremtő eszményi nagyságának jobban megfelelő fejlődés- szisztémát ajánlja.1

Szántszándékkal mellőztem eddig az antropológiát, az ember fejlődése kérdését a fejlődés sorozatából. A biblia okmánya alapján nem állíthatjuk dogma gyanánt, hogy az ember testét közvetlenül Isten teremtette. A lélek közvetetlen teremtésének problémája pedig kívül esik a természettudo- mányos evolúció kérdésén. A szentírási elbeszélés — írja Prohászka 1 2 — a világ természettudományos fölértésében nem állja utunkat. A Szentírásnak ide bevágó részeit úgy fogjuk fel, hogy Isten kinyilatkoztatta Ádámnak önmagát és művét, a teremtést. Víziókban adja elő az Űr a teremtés történetét, oly alakban, melyben azt az első ember s a nagy emberiség megérthette. E víziók célja az embert az ő viszonyáról Isten- hez s a világhoz kioktatni; céljuk nem tudomány, hanem vallás ; Isten nem akar sem palaeontológiát, sem geológiát vagy antropológiát tanítani, hanem Adámot az ősok, a végcél s az élet tekintetében kioktatni, azért szabadon magyaráz- hatjuk a Szentírásnak ez egyszerű, ősrégi elbeszélését.3

Az 1891—1892-iki jávai-trilini lelet, mely a harmadkori fiatal pliocén-rétegekben pilléres combcsontot, két zápfogat és egy koponyatetőt lelt, nem bizonyít, mert a koponyatető a neandervölgyi ember koponyatetejéhez hasonló, sőt Dubois számítása szerint agyürege 1600 kom, míg a felnőtt hím- gorilláé 605 kbcm. Némelyek emberszabású majomnak, mások missing link-nek tartják ember s állat között, ismét mások

1 Dr. Prohászka és igénytelenségem részint »Korunk Bölcse- lete«, részint »Comte, a pozitívizmus és az evolúció«, II. kiadás, részint említett fölolvasásomban a most föltárt nézeteim szellemében Ítél- keztünk a kérdés felől. Prohászka is vallja : »A világ teremtésének hat napja a Szentírás első fejezetében semmiféle nehézséget nem támaszt az evolúció ellen, sőt úgy látszik, nagyon ajánlja azt a gondö- latot, hogy a világ a benne rejlő erőknél fogva s nem ismételt új terem- tések által lett.« Magyar Sión, 1901. 348. 1. V. ö. Wassmann munkáját.

2 ü. o. 355. 1.

3 V. ö. Szilvek : Majomtól emberig. Kath. Szemle, 1897. 609— 610. 1. V. ö. Hackel : Welträthsel. Méhely : A származástan mai állása. 37. c.

A LESZÁRMAZÁS ÉS A FEJLŐDÉS ELMÉLETE. 579