Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom

562

DE. KIS-EROS FERENC.

szeretünk ; vagyis szeretetünk tárgyának elérése és birtokunkba vétele. 1

Az élvezet e meghatározását mindkét tábor elfogadja. 1 2 II. Szeretet.

1. Jungmann és az ethikusok egyezése és eltérése a szeretet jogalmának meghatározásában.

Határozzuk meg a szeretet fogalmát.

Aquinói Szent Tamás szerint a szeretet általában annyi, mint »tetszést (gyönyört) találni a jóban«.3 Ezen meg- határozáshoz is ragaszkodik mind a két tábor. De a szeretet osztályozásában már eltérnek egymástól.

1. Jungmann szerint megkülönböztetünk »tulajdonké- peni« és »nem-tulajdonképeni« szeretetet. A tulajdonképeni szeretet abban áll, hogy valami önmagáért belső jósága miatt tetszik. 4 Tehát tárgya és indító oka : a belső jóság. A nőm- tulajdonképeni szeretet abban áll. hogy valami csak hasz- náért vagy élvezetes voltáért, tehát külső jósága miatt tetszik.5 6 Tehát tárgya és indító oka : a külső jóság.

2. Az ethikusok pedig megkülönböztetnek »jóakaró« és »vágyó« szeretetet. E fölosztás az erkölcstant (ethika) tart ja szem előtt, azért e tudósokat már fönnebb ethikusok- nak neveztük. Az ethikusok e fogalmai nem felelnek meg teljesen Jungmann tulajdonképeni és nem-tulajdonképeni szeretetének. A zethikusoknál ugyanis aj a »jóakaró« szeretet fogalma terjedelmesebb, mint Jungmann »tulajdonképeni« szeretetének fogalma, mert szerintük a jóakaró szeretetnek oka nemcsak a »belső jóság«, hanem azonkívül még egészen külső és esetleges körülmények is lehetnek. így például

1 »Quid est aliud, quod dicimus frui, nisi praesto habere quod diligis?« Augustinus, De morib. Eccl. catb. 1. c. 3. n. 4.

2 V. Ö. Piszter, i. h. 22. lap ; Steécz, i. h. 235. lap vége.

3 »Complacentia boni«. Sum. Theol. I., II. 25. 2. c.

4 Jungmann, A szépség és szépművészet. 31. lap, 10. sz. Győr,

1874 ; v. Ö. Piszter, i. h. 22. lap ; Steécz, i. h. 246. lap.

6 Jungmann, i. m. 31. lap, 10. szám ; v. Ö. Piszter, i. h. 22. lap.