Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom
556 DR. KIS-ERŐS FERENC. szépség lényegét (formale), okozatát és alapját, mondván : »Ha a fogalom formálóját tekintjük, a szépet úgy határoz- hatjuk meg : az, ami az őt megillető arányossággal bír ; 11a okozatát tekintjük : az, aminek megismerése tetszik, ha az alapját : az, ami jó.1 Természetesen e tételünket ezen most említett három tudós : Franzelin, Valensise és Sanseverino ellenében is kellett állítanunk, és pedig épen azon okból, mert ezek a kalleologikus élvezetet csak a szépet jelző, merőben külső, okozatnak tekintik, nem pedig a szépség formálója lényeges, belső folyományának. 2. §. A szépség logikai meghatározása. Eltérő elméletek a szépség logikai meghatározásában. Ügy a kalleologikus élvezet, mint a szépség fogalmának logikai meghatározásában eltérnek egymástól a tudósok. A scholastikus bölcselők abban majdnem kivétel nélkül megegyeznek, hogy a szépség fogalmának meghatározásában a materiale a dolgok belső jósága, tökéletessége.2 Köztük csak két komoly és figyelembe veendő tudóst (Gietmann, Vallet) találunk, kik a szépség fogalmának materiáléját nem a dolgok belső jóságában, tökéletességében, hanem a dolgok igazságában (megismerhetőségében) keresik, bár az is igaz, hogy ezek a dolgok igazságát transscendentalis értelemben veszik, azaz tulajdonképen azt mondják, hogy csak annyiban engedik meg, hogy a dolgok belső jósága a materiale a szép- ség meghatározásában, amennyiben az a belső jóság —■ megismerhetősége következtében — igazsággá lesz.3 A tulaj donképeni eltérés a scholastikus tudósok között a kalleologikus élvezet értelmezésében van.4 E tekintetben נ Sanseverino, i. m. 34. lap. Vol. II. num. 101. •>Si ratio for- malis consideretur pulcrum definiri potest, id, quod debitam pro- portionem habet ; sin effectus, id cujus apprehensio placet ; sin fundamentum, id, quod est bonum.« 2 V. Ö. Steécz, i. h. 231., 232. és 242. lap. s V. ö. ezt alább. 4V. ö. Steécz, i. h. 229., 231., 232. és 242. lap.
