Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom

■ן■

valóságban léteznek. Ide vágólag két ilyen belső elem külön- böztethető meg : a meghatározandó dolog anyaga és állagi alakja ; mert mint a scholastikus bölcselők magukat ki- fejezik, minden dolog anyagból és alakból (állagi alakból)1 áll. Itt tehát a tárgyi meghatározás a dolog anyagának és állagi alakjának fölsorolásából áll elő. Ilyen meghatározás ez : az ember okoskodni tudó lélekből és szerves testből álló állag. Itt a szerves test fejezi ki az ember anyagát, az okoskodni tudó lélek pedig állagi alakját.

Ha e két lényegi meghatározást összehasonlítjuk, az előbbit (tudniillik a legközelebbi nem és a legfelső faji különb- ség kapcsolatából származót) illeti meg az elsőség, mert az fejezi ki legrövidebben, hogy a meghatározandó dolog lényege miben egyezik és miben különbözik a többi dolgoktól.1 2

2. A leíró meghatározás. Leírónak nevezik Aristoteles

A SZÉPSÉG MINT ESZTÉTIKAI FOGALOM. 549

1 Állagi alak elnevezésén értjük a dolognak azt az elemét, amely azt a dolgot épen azzá teszi, ami. így az embert emberré tulajdonképen az okoskodni tudó lélek teszi, azért nevezzük a lelket

■ az ember állagi alakjának. Az állagi alak a testek egyik alkotó eleme, a másik az első anyag. Az állagi alak egyesülvén az első anyaggal, alkotja a testeket. Ugyanis kétféle anyagot: elsőt és másodikat különböztetünk meg. Első azon anyag, amely önmagában tekintve még semmi alakkal sem bír, és így még bármely alak fölvételére egyaránt alkalmas. Tehát az állagi alak az első anyaggal egyesülve teszi azt az első anyagot például fává, kővé, vassá és így tovább. Nem mondjuk, hogy az első anyag önmagában létezik, sőt egyenesen tanítjuk, hogy az első anyag állagi alak nélkül egyszerűen nem is létezik, mert létezését és tulajdonságait az állagi alaktól nyeri ; de épen ezen okból megkülönböztethető a testekben az első anyag és az állagi alak.

Ha már most például a fából, mely áll első anyagból és állagi alakból, padot csinálok, az a fa, amennyiben a padnak anyagául szolgál, már második anyag, mert első anyag az, mely állagi alakjával egyesülve, fává tette. Ámde az ő fa mivoltára nézve egészen lényeg- télén, hogy pad lesz-e belőle vagy asztal, azért a pad vagy asztal alak fa mivoltára nézve járuléki alak, és nem állagi alak. Azonban a padnak pad mivoltára nézve az már állagi alak, ami őt épen páddá teszi.

2 De Maria, Philosophia, pag. 64—65. Vol. I. Romae, 1892.