Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
546 DR. HANUY FERENC. Comment, in epist. ad Rom. I. 5. — Migne XIV. 850 — 1. (ahoi 0. Máriát Dávid házából valónak mondja és így a par- thenogenesist ellenvetők sem tagadhatják Jézus dávidi le- származását). Fragm. in epist. ad Gál. (latin). — Migne XIV. 1298. Ex libro in epistolam ad Titum (latin). — M. XIV. 1304. Ezen utóbbi öt egyházi írónak tekintélyével csak súlyt nyert a II. fejezet bizonyítása, de lényegileg új momen- tumot, elemet a parthenogenesisnek vagy a symbolum 3. ágazatában kifejezett parthenogenesis-formulának külső bizo- nyitásához nem kaptunk, sőt Tertullianus-nál az !>du7caq- &evía« összhangját sértő néhány húr is megpendült. A symbolum-szöveget, mint önálló tanút, a II. század és a III. század iratai közt nem idéztem, mert a symbolum- nak a II. század elején megvolt szövege épen csakis az őskeresztény írók műveiből rekonstruálható és pedig szét- szórt roncsokból, a symbolum egész szövegének diplomatice biztos alakja csakis (Marcellus ancyrai püspök formulája) a IV. század elejéről (337. év körül) maradt reánk.1 Budapest. Dr. Hanuy Ferenc. 1 Hahn, Bibliothek der Symbole, III. kiad. 22—23. 1.; Hatten- husch, Das ap. Symbol, I. k. 71. és k. 1.; Caspari, Ungedruckte Quellen etc., III. k. 4—5. 1.
