Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 525 Magiag« alak. (Egyszer1 előfordul ezen symbolum-szerű mondatban ez az alak is: »Magia /; Ttag&svoq«, amely a szórendre nézve teljesen megegyezik a R. szórendjével.) Ami már most a 3. ágazatot részleteiben illeti, Justi- nus műveiből kétségen kívül áll, hogy ő ismerte E.-nak egész eszmetartalmát. a) Justinus ugyanis számtalan változatban beszél Jézus (emberi) születéséről, amikor is rendszerint a yevvav igét és főleg annak szenvedő aoristusát (yevviittíivai) használja,2 de előfordulnak még a »yLvt-.aiiai« vagy »a710xv>!d'fjv a«) ■ b) Justinus két helyen (Ápol. I., 33., Diai. 78.) el- mondja a Máté és Lukács infantia-szövegeivel (Matth. 1—2., Luc. 1—2.) teljesen megegyezően a Szentlélektöl való fogan- tatást; és pedig az előbbi helyen (Ápol. I., 33.) idézi az angyalnak Máriához intézett szavait (Luc. 2., 31: »Kai iSov ovhb'ixpfl év yaOToi xai t6£í] víóv = Ecce concipies in utero et paries filium«), de idézete bővebb a Lukácsnál található szavaknál, mert Justinus így idéz: »’ISov ali/.h]xf>rj 11׳ yaoroi tX 11 VE V y a rog áy íov xai reírj viov« 3 — a második helyen (Diai. 78.) pedig felemlíti Justinus, hogy az angyal Józsefnek megjelent és neki mondta (Matth., 1., 20.), hogy az, ami Mária móhóben van, a Szentiélektől van (»dnóvrog atrii} Tov cpavsvvog áyyéXov, őri éx Hvevya rog áyiov ő e/61 xará yaorgóg ton«). Ebből világos, hogy Justinus nemcsak ismeri a »Szent- lélektől való fogantatás« tanát, hanem, hogy annak fogai- mazására nézve részben megegyezik mindkét idézett helyep a E.-al t. i. az »tx nvsvyatog áyiov« szavakra nézve.4 1 Diai. c. Tryph. c. 100. s A yevvav ige egyes, Justinus által használt, alakjainak pontos statisztikáját közli Feder i. m. 276. 1. * Migne, P. S. Gr. VI. 381. * Az Ápol. I. 33.-ra nézve ez kétségenkívüli, mert ott Lukács angyal-szózata nem is tartalmazza (Justinus-é igen!) az »ex nvev/iaio; ayíov«-t; (le a második helyre (Diai. 78.) is erős a valószínűség azért, mert itt Justinus nem névszerint, hanem csak elbeszélő irályban és nem egyenes idézetben (»oratio obliqua«) mondja el az angyal szavait qs
