Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 523 lehet következtetni, hogy Justinusnak volt egy megállapodott christologikns »xt'iQvyfia«-ja, de annak egy trinitarius alakú »symbolum«-hoz való tartozásáról mit sem tudunk. Katten- husch1 ingadozó álláspontot foglal el: bebizonyítva ő sem találja a symbolum ismeretét Justinusnál, de mégis való- szinűbbnek találja azt, hogy Justinus ismerte és használta a »római symbolum«-ot. Minket e tanulmányunknál csak a 3. ágazat, vagyis a christologikus »xriQvy/xa«-nak második íze, mely a partheno- genesisre vonatkozik, érdekel. Ezen 3. ágazatra vonatkozólag Kattenbusch2 is szóvá teszi azt, hogy a parthenogenesis mint vörös fonál vonul végig az apológián és a dialóguson; és ő szerinte 3 a Jus- tinus idézéseiben ismételten eló'forduló 3. ágazat csak e szavakból állott: Zahn a 3. ágazatnak a régi római symbolum (E.) sze- rinti szövegét (»tov yevvti&svra ex 71vevuc/.T0q uylov xai részt (Realencykl. id. h. és Grundriss i. h.) ugyané symbolumnak »kelet- kezesét« 150. évre teszi és küzd azok ellen, akik korábbra teszik (Zabn, Fűnk, Caspari), másrészt azonban (u. o. 751., 753. 1., valamint: Hahn, Bibliothek der Symbole, Anhang von A. Harnack, 375. 1.) vitatja, hogy a *Ttaiéga navTOXQÓtin<m c, a »ytoroysvij* és az »ex nvsvfiaTog ayíov* szavak »régebben« nem voltak még meg a római symbolumon kívül forgalomba jött formulákban.« És Harnack itt egyenesen Justinusra és Irenaeusra hivatkozik, mint akiknél az »ex nveífiaiog ayí0v< szavak nem fordulnak elő és így náluk még a római »symbolum«-tól elütő és annál régibb eredetű (de nem »symbolum«-jellegű) formulák tartják magukat akkor is, mikor már a symbolum megvolt. Zahn ezzel szemben csak a maréba* (i. m. 27.), a »/101׳oyevrj« (u. o. 45., 53. 1.) szavakat mondja későbbi (III. század eleje) hozzáadásoknak és azt állítja (u. o. 23—27.), hogy ugyanekkor történt az >slg 'éra« szavak (»sig sva -9~sov 7tavzoy.QÚT0Qa<') szavak elhagyása is tekintettel Praxeas és Noetus »monarchia«-i tév- tanítókra; Zahn e tekintetben főleg Irenaeusra és Tertullianusra hivat- kozik, akiknél állandó az »in unum Deum« (e lg 'éra ét tor) formula. 1 Kattenbusch i. m. II. k. 297. 1. ־ Kattenbusch i. m. II. k. 298. 1.: »Merkwürdig ist das durch Apologie und Dialog gleicherweise sich hindurchziehende Srd 7tag&érov. s U. 0. 294. és 298. 1. »tov yevvti&evTa §1u naQ&hov 35*
