Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 519 100. — ... Nobis igitur revelavit omnia, quacunque etiam ex Scripturis per eius gratiam intelleximus, cum agnoscentes primogenitum Dei esse et ante res omnes creatas et patriarcharum filium, ut qui ex Virgine ab eis orta caro factus (»e71e idi: dia r7;g áno ysvovg uvtiTjv IJaQ&évov oagy.onoui&eig), informis homo et inglorius et perpessionibus obnoxius fieri voluerit. Hinc in sermonibus suis dicebat, cum de futura sua passione dissereret: »Oportet Filium hominis multa pati et reprobari a Pharisaeis et Scribis et crucifigi et tertia die resurgere«. Filium igitur hominis, seipsum dicebat vel quia natus erat ex Virgine (»ano rijg yevvriOeaiQ rijg dia Jlagtfhvov«), quae ut iam dixi, ex Davidis et Jacobi et Isaaci et Abrahami genere orta erat; vel quia ipsius pater exstitit Abraham et eorum, quos recensui, ex quibus genus ducit Maria.1 Nam qui feminas genuere, eos liberorum, quos filiae suscipiunt, patres esse scimus. Nam et unum ex discipulis suis, qui eum revelante ipsius Patre Filium Dei Christum esse agnoverat, Petrum appellavit, cum prius Simon vocaretur. Et cum eum Filium Dei esse in commentariis apostolorum (»tv roig dnog1;govevgao1 tmv dnoaróXiov«) scriptum legamus, et Filium dicimus illum et esse intelligimus, ac ante omnes res creatas (»nod navriov noiqgdrMV«) ex Patre, ipsius virtute et voluntate, prodiisse (qui quidem et Sapientia et Dies et Oriens et Gladius et Lapis et Virga et Jacob et Israel alio atque alio modo in prophetarum libris appellatus est) et ex Virgine horni- nem esse factum, (»dia rijg JJagd-kvov dv&gionog ysyovevai«) ut qua via initium orta a serpente inobedipedig: a »71Q10101ÓX0V naar\g xvíotixK* szavakat a Constit. Apóst. VII. 41. alatt olvasható symbolum-szövegben találjuk meg, míg a többi, fent a szövegben ritkított szó a Romanum szövegében van meg. * Migne, P. S. Gr. VI., 675. has. — A o. 87.-ben is van a parthenogenesisre vonatkozás (»ex Virgine hominem genitum esse»), de azt csak itt a sor alatt említem. ■ Justinus a »Mária* nevet igen ritkán használja, ő rendesen csak *Ilaa&ívoí* szót használ; a »Mária« név előfordul még 4-szer fent a 78. fejezetben (ahol Justinus, Máté és Lukács nyomán elbeszéli Jézus születését) és még kétszer: a 113. és a 120. fej .־ben.
