Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 517 84. Atque illud etiam: »Ecce Virgo in utero concipiet et pariet filium«, in eum praedictum fuerat. Nam si ille, de quo loquebatur Isaias, non erat ex Virgine nasciturus (»ui! ex Tlag&evov ovvog mü.'/.ev ytwiiaOtu«) ■ quis tandem ille est, de quo Spiritus Sanctus clamabat: »Ecce Dominus ipse nobis dabit signum: Ecce virgo in utero concipiet et pariet filium?« Nam si hic quoque, perinde ac alii omnes primogeniti, ex concubitu oriturus erat, cur Deus ipse signum, quod minime omnibus primogenitis commune esset daturum, se dicebat? Sed quod vere signum est, quodque certum humano generi futurum erat, nempe ex virginali utero primogenitum omnium rerum conditarum, carnem factum, vere puerum nasci (»tovtégtx Sid 71 a qllEVlxijq U >1 T Q ag TOV TTQWTOTOXOV töóv TZÚVTOJV TCOttJfXÜTUV occQxoTTOUj&EVTa ccXri&wg ticuSLov yéveo&cu«), id praeoccupans Atya-Istentől való örök származására magyarázza. Maranus a jegyzetben (653—4. has. 70. jegyz.) ezt úgy értelmezi, hogy a megtestesülés az Atya- nak öröktől fogva alkotott akarati elhatározásából történt és így az örökkévalóság perspektívájában mondható az is. hogy Jézusnak Szűztől való származását a nap teremtése előtt eszközölte Isten. Justinus egyéb- ként »ante luciferum« (>ngd ‘fciompógow«) helyett »ante solem et lunam« szókat használ itt, alább (c. 83.) ő is >1;u>o<pÓQ0g*-t használ. Tertullianus (In Maré. c. 10.) az »ante luciferum«-ban Jézusnak éjjel való születésé- nek megjóslását találja, tehát ő is az emberi születésre magyarázza Dávid szavait. Ilyen perspektívából magyarázható subordinatianismust kizáró, katholikus értelemben azon, alább a c. 84.-ben Jézusról használt kifejezés: »ex virginali utero primogenitum rerum conditarum, carnem factum, vere puerum nasci« (Migne i. m. YI. 674.). A 78. fejezetben Justinus elbeszélvén Máté 1. 2. fejezetének Jézus születésére, a mágusok jövetelére és a szent családnak Egyiptomba való menekülésére vonatkozó adatait (feltűnő, hogy szerinte Jézus Bethlehemben »sr onrjlaíy tűz* született, amint azt a Protevang. Jacobi is említi; 1. alább) és úgy látszik utalni akart a zsidók Pandera-meséjére, midőn így ír a 78. fejezetben : »Kai ’fonrijqp öé 0 xrjx Magíav (j,£(1vxaxtuófX£vog, ßovititteig ngóixgnv Ixßalüv 1 r\v (ivxjoxxj v aim) Magín/x, vvfií^tiiv eyxvizoveiv a v x r! v a no ovvovoíag a ע S g ó g, loiitfim» á 7r ö nogveíag, 8 £ ogá(1a zog xexéísvoto, (11) exßai.üv xtjv yvvaixa auxov« xxl. Justinus tehát nem nevezi meg a Pandera nevet, de mivel Celsus 20 év múlva már e nevet említi, hihetőleg Justinus is ismerte és ezen rágalomra utalt kíméletesen י min- denesetre bővebben szól, mint Máté 1, 1&—20.
