Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Székely István: A Sibyllakönyvek

A SIBYLLAKÖNYVEK.

467

és közös a vagyon. Nincs ott szegény, gazdag, szolga, király, sem éj, sem holnap és tegnap, sem tél, sem nyár, sem gond sem mennyekző, sem halál, sem kelet, sem nyűgöt, stb. hanem csak hosszú nap.1 És a jámborok imádságára az emberek megszabadulnak a tüztől, áthelyeztetnek az örök életbe az elysiumi mezőkre.1 2 3 De jaj akkor nekem, nyomorultnak, 5 ki megfeledkeztem hitvesi kötelességeimről s kizártam a szegényeket férjem házából (284—347. v.).

II. Szerző és kor.

Az I. és II. könyv a valóságban egyetlen müvet képeznek, melynek szerzője szemlátomást keresztény volt ; lehet azonban, hogy valami zsidó könyvet dolgozott át, vagy legalább is sokat régibb Sibylla-jóslatokból, kivált a VIII. könyvből és más, részben pogány forrásokból szedett össze. Minthogy az első három század írói e könyveket nem ismerik és mivel a II. könyv 331. skk. versei, ahogy látszik, origenianismust vallanak : a könyvek a III. század közepénél régibbek nem lehetnek. Hazájukról semmit sem tudunk.

Megokolás.

A két könyv hasonló jellege, az első könyv végének a második elejével való összefüggése és az a körülmény, hogy a kéziratok e két könyvet nem választják szét, azt bizonyítják, hogy e két könyv tulajdonképen egy össze- függő mű. A szerző elbeszéli Jézus életét, az újszövetségi könyveket használja, keresztény erkölcstant vall, a Jeremiás utáni zsidókat (néhány próféta kivételével) elkárhoztatja, a Szent Szűznek és szenteknek közbenjárását tanítja, ami mind világosan keresztény emberre mutat. Viszont a bibliai történetnek hitregékkel való összekeverése, az Isten nevének rejtvénye és a földi messiási ország rajza hellenista zsidó gondolkozásmódról tanúskodnak. A szerző a római birodalom bukását várja, de Néró visszatérését már nem ismeri.

1 Körülbelül ezek olvashatók VIII. 110. skk. 209. skk. 424. skk. is.- A kárhozottak megszabadúlása Origenes-féle vélemény.

3 Hasonló, de bővebb záradék van VII. 151. skk.