Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Székely István: A Sibyllakönyvek

A SIBYLLAKÖNYVEK.

461

II. Szerző és kor,

A VI. és VII. könyv szerzői gnostikusok. A könyvek kora bizonytalan, de legtöbbnyire a II. századba teszik. Ha a VII. könyv (41—49. v.) csakugyan a Sasanida uralom kezde- téré és Alexander Severus hadjáratára (232—234. évben) céloz, akkor a III. század közepe felé íratott. Némely részek azonban régebbiek lehetnek. Lactantius már mindkét könyvet ismerte. A szerző hazáját a könyv nem jelzi ; talán Egyip- tóm vagy Ázsia (Szyria ?) volt az. A VII. könyvben néhány hézag van.

Megokolás.

AVI. és VII. könyv eszméi és nyelve hasonlók. Ha nem csalódunk, mindkét könyvben gnostikus Krisztus-tan rejlik. Mindkettő feltűnő nagy fontosságot tulajdonít Krisztus keresztségének és ebben ismét nagy szerepet a tűznek. Mintha azt akarná kifejezni, hogy az isteni természet a keresztségben és pedig a Szentlélek által ömlött bele Krisz- tusba. A VII. könyvben leírt furcsa szertartások, úgy látszik, gnostikusok. A VI. könyv szerzője haragszik a zsidókra (21. sk. v.) ; viszont a VII. könyvben a magukat hébereknek hazudó hamis próféták megrovása (134. sk. v.) zsidó eredetű szerzőre mutat. Ennélfogva nem valószínű, hogy a két könyv szerzője ugyanaz. A VI. könyv a kereszt mennybevitelét tanítja, amely vélemény a szentkereszt feltalálásánál (325-ben) valószínűleg régibb. Lactantius a hatodik könyvet kétszer,1 a hetediket egyszer1 2 idézi.

Vélemények.

Alexandre a VI. és VII. könyvet ugyanazon szerző művének véli, aki keresztény volt, de zsidóskodó eretnek, és Alexander Severus alatt 232—235. év közt írt. Ewald a két könyv eredetét Hadrián korára teszi; Deane a II. század második felébe. Geffcken a VI. könyv szerzőjét a II. században élő gnostikusnak, a VII. könyv szerzőjét pedig zsidó gnostikus1 Div. inst. IV. 1518 ״.

2 Div. inst. VII. 16.