Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Irodalmi értesítő

436

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Azokét az ősökét, kiket a protestáns és liberális meg szabad- kőműves irodalom kompromittálni szeretne. Amint nem régen még a képviselőházban is megkockáztatták. No hát Békefi Rémig : Népoktatásunk az Árpádok idejében és Érd- újhelyi munkája alaposa rácáfol a tudós urakra ! Értelmes és buzgó hitelemzők voltak a mi őseink kevés kivétellel, úgy a hitújítás alatt, mint után. És ezt Érdujhelyi nemcsak föl- tünteti, hanem ismételten ki is emeli. Ebben elméletileg hibáztatni is lehet őt. Ha azonban rágondolunk az egyiptomi sötétségre, hogy még magunk is gyatra és gondtalan hitelem- zőknek meg népnevelőknek gondoltuk a »múlt idők« magyar hitelemzőit — akkor teljesen értjük Érdujhelyi eljárását. Minden adott alkalommal föl kell tüntetni a jóleső igazságot, hogy legyen egyszer vége ennek a történelmi hazugságnak is.

Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a szerző nem- csak a hitelemzés irodalmának, zsinati határozatoknak és kátéknak történetét adja, hanem a hitelemzésnek, úgy amint az a valóságban volt, fejlődött.

Mert egyházhatóságilag elrendelni valamit és keresztül is vinni azt, az sajnos, nagyon különböző két dolog volt akkor is, ma is. Két vonása a könyvnek már Érdujhelyi nagy érdeme. Az első t. i., hogy érdekesen ír, valósággal inspirál, a második meg, hogy apologetikusan kezeli az anyagot és könyvét szép documentumává teszi a magyar hitelemzői irodalomnak. Csak az a kár, hogy e könyv ruhája olyan ósdi és vidékies — a nyomását értem, és oly hanyagul, sietve öltözködik — a fogalmazása sokszor pongyola, bántóan szószaporító.

A címben meg takarékoskodik, rövidít : »Kat. hitelemzés története. így nem szokás a könyv címlapján csonkítani !

Nagyon hálásaknak kell lennünk, hogy a szerző oly gonddal végezte el helyettünk is az anyaggyűjtésnek nehéz és fád munkáját, de ha már összehordta, összevásárolta a könyvtárak piacáról a sok lelkünket éltető táplálékot és meg is főzte, tálalta volna föl ízlésesebben. Mert tetszik tudni, a közönségnek nemcsak a gyomra úri, hanem a terítésre is kényes.

Budapest. Dr. Töttössy Miklós.